„David Bowie” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
{{tataroz}}, infobox
bevezető
21. sor:
}}
 
'''David Bowie''' (<small>[[Nemzetközi fonetikai ábécé|IPA]]</small>: {{IPA|[ˈboʊiː]}};<ref>{{cite web|url=http://www.bbc.co.uk/blogs/magazinemonitor/2007/01/how_to_say_bowie.shtml|title=''How to say: Bowie''|date=2007-01-08|work=Magazine Monitor|publisher=bbc.co.uk|accessdate=2009-04-25}}</ref> eredeti nevén '''David Robert Jones''', [[1947]]. [[január 8]].) [[angolok|angol]] zenész, színész, zenei producer és zeneszerző. Öt évtizedet átívelő pályafutása során – főleg az [[1970-es évek]]ben – többször újította meg zenéjét, gyakran új zenei trendek előfutárává válva ezzel. Zenei újításait külsejének és „személyiségének” megváltoztatásával ötvözte, kiérdemelve így a pop kaméleonja elnevezést. Bowie munkássága a zenészek szinte minden későbbi generációjára hatást gyakorolt.<ref>{{cite web|url=http://allmusic.com/cg/amg.dll?p=amg&sql=11:bx2m96oo3epo~T1|title=''David Bowie Biography''|last=Erlewine|first=Stephen Thomas|publisher=allmusic.com|accessdate=2009-04-25}}</ref> Tartós népszerűségéhez különleges, bariton énekhangja<ref>{{cite web|url=http://www.rollingstone.com/reviews/album/219450/earthling|title=''Earthling''|last=Kemp|first=Mark|date=1997-02-20|publisher=rollingstone.com|accessdate=2009-04-25}}</ref><ref>{{cite journal|last=Pareles|first=Jon|date=1991-11-30|title=''Review/Rock; For Bowie, One More Change of Pace''|journal=[[The New York Times]]|publisher=nytimes.com|url=http://www.nytimes.com/1991/11/30/arts/review-rock-for-bowie-one-more-change-of-pace.html}}</ref> és munkáinak intellektuális mélysége is nagyban hozzájárult.
'''David Bowie''', eredeti nevén '''David Robert Jones''' ([[Egyesült Királyság]], [[Anglia]], [[London]], [[1947]]. [[január 8]].) [[Anglia|angol]] rockzenész, énekes és [[színész]].
 
Bár korábban több kislemeze és [[1967]]-ben – ''[[David Bowie (album)|David Bowie]]'' címmel – egy nagylemeze is megjelent, Bowie először [[1969]] őszén tett szert szélesebb körű ismertségre. Ekkor jelent meg ''[[Space Oddity]]'' című dala, ami a brit kislemezlista 5. helyét érte el, és amit a [[BBC]] az [[Apollo–11]] és [[Apollo–13]] közvetítéseinek aláfestő zenéjeként használt. Három évig tartó kísérletezés után Bowie [[1972]]-ben került ismét reflektorfénybe: a ''[[The Rise and Fall of Ziggy Stardust and the Spiders from Mars]]'' című [[konceptalbum]] főszereplője, az élénkvörös hajú, hermafrodisztikus [[Ziggy Stardust]] képében az akkoriban fénykorát élő [[glam rock]] egyik legsikeresebb művésze lett. Az alig másfél évig tartó Ziggy-korszak után Bowie szinte minden új albumához új külső és [[alteregó]] tatozott, koncertjei pedig színházi előadásokhoz hasonlítottak.
==Áttekintés==
 
Bowie első komoly amerikai sikerét [[1975]]-ben aratta, amikor a [[John Lennon]]nal közösen írt ''[[Fame (David Bowie-dal)|Fame]]''<ref>{{cite journal|last=Simpson|first=Dave|date=2007-03-16|title=''David Bowie, Young Americans''|journal=[[Guardian]]|publisher=guardian.co.uk|url=http://www.guardian.co.uk/music/2007/mar/16/popandrock.shopping1}}</ref> című dal a kislemezlista 1. helyét érte el. ''[[Young Americans]]'' és ''[[Station to Station]]'' című albumainak hangzását a [[soul]] uralta, ami sok korábbi rajongóját fordította el tőle.<ref>Carr & Murray, p. 68–74</ref> Ezt követően kiadója és amerikai rajongói várakozásával szembemenve vette fel ''[[Low]]'' című nagylemezét, a [[Brian Eno|Brian Enó]]val közösen készített „[[Berlini trilógia]]” első darabját. Ezek Bowie addigi legkísérletezőbb albumai voltak, ennek ellenére mindhárom bekerült a brit albumlista első öt helyezettje közé.
A legtöbb ember a pop kaméleonjaként ismeri, aki új trendeket talál ki és ezekhez igazítja személyiségét, de mindeközben megőrzi kreativitását. Első nagyobb sikerét [[1969]]-ben aratta a ''"[[Space Oddity]]"'' című folk-rock kislemezzel, de talán még ennél is ismertebb a ''"[[Changes]]"'' az [[1971]]-es ''[[Hunky Dory]]'' című albumáról, valamint az általa „játszott” élénkvörös hajú, hermafrodisztikus ''Ziggy Stardust'' az [[1972]]-es ''[[The Rise and Fall of Ziggy Stardust and the Spiders from Mars]]'' és az [[1973]]-as ''[[Aladdin Sane]]'' albumokról. Az ezeket követő albumain felfedezte a "blue-eyed soul" (szószerint "kékszemű soul"; olyan soulzene, amit fehér előadók játszanak zömében fehér rajongóiknak), az [[elektronikus zene]] és az [[új hullám (zene)|új hullám]] világát, népszerűvé téve ezzel az adott műfajt, vagy épp külön műfajjá válását. Az úgynevezett ''"Berlini Trilógia"'' – ami megjelenése idején nem volt világsiker – darabjait ma kiváló alkotásoknak tartják. Az [[1970-es évek]] közepétől tapasztalható kisebb mértékű kereskedelmi siker után az [[1980-as évek]] elején Bowie csillaga ismét felfelé ívelt: az [[1980]]-as ''[[Scary Monsters (and Super Creeps)]]'' című album és az erről kimásolt ''"[[Ashes to Ashes]]"'' című kislemez újra milliós példányszámban kelt el. Ezeket újabb kislemez-slágerek követték: a ''"Modern Love"'', a ''"China Girl"'' és a ''"Let's Dance"'', mely [[1983]]-as albumának címadó dala. Sok független elemző azt állítja, hogy Bowie dalai azóta sekélyesebbek.
 
Az 1970-es évek végén tapasztalható kisebb mértékű kereskedelmi siker után az [[1980]]-as ''[[Scary Monsters (and Super Creeps)]]'' című album és az erről kimásolt ''[[Ashes to Ashes]]'' című kislemez ismét listavezető lett. [[1981]]-ben jelent meg Bowie és a [[Queen]] együttműködéséből született, az Egyesült Királyságban listavezető ''[[Under Pressure]]'' című kislemez. Bowie [[1983]]-ban megjelent ''[[Let’s Dance]]'' című nagylemeze volt addigi legtöbb bevételt hozó albuma, melyről a ''[[China Girl]]'', a ''[[Modern Love]]'' és a címadó ''[[Let’s Dance (dal)|Let’s Dance]]'' egyaránt bekerült a brit Top 10-be. A ''Let’s Dance'' volt Bowie első dala, ami a brit és amerikai listákon is az élre került.
Bowienak az 1970-es évek óta komoly hatása van a rockzenére. [[2000]]-ben a [[VH1]] összeállította a 100 legnagyobb rockzenész listáját, melyen Bowie a hetedik lett. A [[BBC]] összeállította a 100 legnagyobb angol listáját, itt 29. lett. Pályája során 136 millió albumot adott el, és beiktatták a Rock and Roll Hall of Fame-be is.
 
Bowie-t [[1996]]-ban iktatták be a [[Rock and Roll Hall of Fame]]-be,<ref>{{cite web|url=http://www.rockhall.com/inductee/david-bowie|title=''David Bowie''|publisher=rockhall.com|accessdate=2009-04-25}}</ref> [[2000]]-ben pedig a [[VH1]] 100 legnagyobb rockzenészt felsoroló listáján a 7. helyre került. [[2002]]-ben a BBC által rendezett szavazás eredménye alapján összeállított 100 legnagyobb britet felsoroló lista 29. helyét érte el. Bowie pályája során 136 millió albumot adott el,<ref>{{cite web|url=http://classicrock.about.com/od/bandsandartists/p/david_bowie.htm|title=''David Bowie''|last=White|first=Dave|publisher=classicrock.about.com|accessdate=2009-04-25}}</ref> és a brit popzene történetének tíz leggazdagabb előadója között tartják számon. [[2004]]-ben a ''[[Rolling Stone]]'' magazin minden idők 100 legnagyobb előadóját tartalmazó listáján a 39. helyre sorolták.<ref>{{cite journal|last=Reed|first=Lou|date=2004-04-15|title=''The Immortals – The Greatest Artists of All Time: 39) David Bowie''|journal=Rolling Stone|publisher=rollingstone.com|volume=38|issue=946|url=http://www.rollingstone.com/news/story/5939234/the_immortals__the_greatest_artists_of_all_time_39_david_bowie}}</ref>
Bowie színészként is sikeres, ismertebb filmjei: The Man Who Fell to Earth ([[1976]]) (''Az ember, aki a Földre esett''), The Hunger ([[1983]]) ''(Az éhség),'' Merry Christmas, Mr. Lawrence (1983) (''Boldog Karácsonyt, Mr. Lawrence''), Labyrinth ([[1986]]) (''Labirintus''), Basquiat ([[1996]]) (''A graffiti királya''), The Prestige ([[2006]]) (''A tökéletes trükk'').
 
==Életút==
137. sor:
* [[Új hullám (zene)]]
 
==Források és jegyzetek==
==Jegyzetek==
<references />