„Móri-árok” változatai közötti eltérés

A '''Móri-árok''' a [[Bakony]] hegységet a [[Vértes]] hegységtől elválasztó, északnyugat-délkelet irányú [[völgy]]. A [[Dunántúli-középhegység]] északi részének [[kistája]].

Területe 100 km². Genetikailag fiatal, a földtörténet [[pleisztocén]] időszakában alakult ki. <ref>2,5-1 millió éve</ref> Vetődések által létrehozott árkos süllyedék. Kétoldalt emelkedő peremeinek legmagasabb röge [[Bodajk]]tól nyugatra emelkedő Kő-hegy (314 m. Belsejét 50-60 méter vastagságú felső-pleisztocén-alsó[[pliocén]] folyóvízi [[homok]] és homokos [[kavics]]réteg tölti ki. Több helyen hordalékkúpokkal tagolva. Területét a szerkezeti mozgások [[földrengés]]től veszélyeztetetté teszik. Az [[1910]] évi. [[Mór (város)|mór]]i földrengés is erre utalt. Az árkot alkotó anyagok építőanyagként is hasznosíthatók.

A kistáj éghajlata mérsékelten hűvös és száraz. Az évi középhőmérséklet 9,5 °C ,. A csapadék évi átlaga 550-600 milliméter.

A térséget 22.&nbsp;700 -an lakták [[2002]]-ben. Ebből a városi népesség aránya ⅔-os. A kis területű, így magas népsűrűségű tájegység a [[20. század]] során mérsékelt népességfogyás térsége volt, amely <ref>Mórt kivéve</ref> vándorlási veszteségből eredt. A népesedési csúcs az [[1960]]-as évekreévek]]re esett, azóta lassú, de tartós a népesség csökkenése. A településeken kisszámú [német]] nemzetiség él a [[roma]] populáció aránya a népességen belül 4-8%. Az egész terület [[Székesfehérvár]] munkaerő vonzáskörzetébe tartozik. A vidék [[ipar]]át a kitermelő ágazatokon kívül ([[bauxit]], barna[[szén]]) az [[1980-as évek]]ben Mór, járműalkatrész üzeme és élelmiszer ipari kisüzemei képviselték (sütőipar, borfeldolgozás) képviselték, amelyek a [[rendszerváltozás]] után magánkézbe kerülve, működnek tovább. A kultúrtáj [[mezőgazdaság]]át a [[kukorica]], a [[búza]] a [[napraforgó]] határozza meg. A sík területeket kb. 50 %-ban [[szántó]]k, a [[gyep]] és a legelőterületek 20%-át teszik ki. E mellett a takarmánynövények ([[lucerna]], silókukorica is jelentősek. A [[Vértes]] déli lejtőin kitünteti a [[szőlő]] és a [[csonthéjas gyümölcs]]ök ([[szilva]], [[őszibarack]] és a [[kajszibarack]]). Itt terül el az 1000 ha-s [[Móri borvidék]] is.