„Filmstúdió” változatai közötti eltérés

A francia ősfilmes [[Georges Melies]] egyike az elsőknek, aki már [[1897]]-ben stúdiót épít saját birtokán fantasztikus trükkfilmjei előállítására. A negyvenes évekig szinte minden mozifilm stúdióban, műteremben készül - a külső és belső felvételek egyaránt -, hiszen a hangszigetelés miatt a kamerák még túl nagyok, nehezen mozgathatóak, a nyersanyag kevéssé fényérzékeny, erős megvilágításra van szükség. A huszas évek klasszikus dokumentaristái, pl Flaherty, Vertov, Ruttman majd a negyvenes évek olasz neorealista rendezői, pl. Visconti, Rossellini az elsők, akik elhagyják a filmstúdiókat, és természetes helyszíneken - az utcán, a köztereken, lakásokban - forgatják filmjeiket (pl Ruttman, Berlin, egy nagyváros szimfóniája, Visconti Megszállotság, Rossellini Róma, nyilt város), s ez igen felszabadítóan hat a korabeli, főként európai filmkészítésre.

Már a felvevá és vetítőgépek első feltalálói, a Lumiere testvérek, illetve Edison vállalkozást alapítottak találmányukra. Filmstúdióknak azonban inkább azokat a nagy filmvállalatokat nevezzük, amelyek - korülbelül a tízes évektől - nagyipari jelleggel, szériákban, s többnyire bizonyos műfajokra specializálódva gyártották a filmeket. Európában ilyen a Pathé és a Gaumont, vagy a vallásos témájú filmekre szakosodott Rank stúdió. Amerikában a huszas évektől működő nagystúdiók, a [[Metro-Goldwin-Mayer]] (MGM), a [[Paramount Pictures]], a [[20th Century Fox]], a [[Universal Pictures]] és a Warners[[Warner Bros.]], melyek részben még ma is uralják a mozi világpiacát.