„Schwechati csata” változatai közötti eltérés

Az 1848. szeptember 29-i [[pákozdi csata]] után néhány nappal Móga János megindította a magyar csapatokat [[JellasicsJosip JózsefJelačić|Jellasics]] üldözésére. A bán hadseregével Bécs felé menekült, egyrészt azért, mert onnan várhatott erősítést, másrészt nem fordulhatott vissza, mert időközben a [[Dunántúl]] déli részén a nemzetőr és népfelkelő táborok olyan sűrű hálója jött létre, hogy az erre való visszavonulás lehetetlenné vált. A horvát hadsereg a komáromi vár felé sem menekülhetett, mert a vár ekkor már a magyar alkotmányhoz hű vezetés alatt állt és maradt is egészen a szabadságharc végéig. Jellasics [[október 4.|október 4-én]] ért [[Moson]]ba és terve az volt, hogy bevárja a Bécsből érkező erősítéseket, majd újra csatát áll a magyar sereggel.

A bán menekülése közben politikai síkon is döntő fordulat következett be. A pákozdi vereségről még nem, de [[Lamberg Ferenc]] meggyilkolásáról már értesült császári udvar elérkezettnek látta az időt a magyar alkotmánnyal szembeni nyílt fellépésre. Az uralkodó megtagadta az újjáalakult [[Batthyány-kormány]] elismerését, elrendelte a magyar országgyűlés feloszlatását és Magyarország polgári és katonai kormányzójává JellasicsJosip JózsefetJelačićot nevezte ki.