„Faller Károly” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hidaspal (vitalap | szerkesztései)
a WP:E
10. sor:
==Munkássága==
Faller Károly a hazai fémkohászati kutatások megalapítójának számít. Magyarországon először ő foglalkozott a „nemvasfémek” előállításával, kohósításával, és természetesen oktatta is ezeket. Magas szintű szakirodalmi munkásságából is kiemelkedően fontos a négykötetes ''Fémkohászattani kézikönyv'', amely tizenhat fém kohósításával foglalkozik. A négy kötet sorrendben [[1896]]-ban, [[1898]]-ban, [[1902]]-ben és [[1904]]-ben jelent meg. Ez volt az első magyar nyelvű, és jó ideig az egyetlen fémkohászati munka, évtizedekig hasznos szakirodalma volt a fémkohászoknak. Magyarországon ő fogalmazta meg először a metallográfiát, mint tudományágat. Kidolgozta a [[pénzverés]] tananyagát is, ő a pénzverészeti irodalom magyar nyelvű megteremtője. [[1912]]-ben készítette el azt a tanulmányt, amely a magyar alumíniumkohászat alapja lett. A tudományos munka témája az erdélyi jádvölgyi bauxitok alumíniummá való feldolgozása volt, és a 63% alumíniumoxidot tartalmazó bauxitokra szódás feltárást, az alumíniumoxidokból az alumínium előállítására pedig elektrolízist javasolt. Az alumínium hazai kohósítására csak 23 évvel Faller Károly tanulmánya után került sor. Faller jelentős tanáregyéniség is volt; módszere az elméleti oktatásra alapozott üzemi gyakorlatokon alapult. A tanárra a tanítványok „utóélete” is jellemző lehet. Saját, kézírásos vizsganaplójában találhatók – többek között – a következő nevek:
:*''Kápolnay P. Viktor'' (később a Főiskola egyetemi tanára lett a Géptani tanszéken),
:*''Spisák Béla'' (''Solt Béla'' néven egyetemi tanár lett a Középítéstani tanszéken),
:*''Schleicher Aladár'' (egyetemi tanár lett a Metallográfiai tanszéken),
:*''Stiglincz János'' (''[[Széki János]]'' néven a Fémkohászattani tanszék egyetemi tanára lett),
:*''Stasney Albert'' (egyetemi tanár lett az Ábrázoló Geometriai tanszéken).
 
==Főbb művei==