„Magyar népi halászat” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Kossuthzs. (vitalap | szerkesztései)
Kossuthzs. (vitalap | szerkesztései)
59. sor:
- a '''kutyogató''' egy késalakú talpas fadarab,melyet a vízhez odaütögetnek, s ez éppen olyan hangot ad, mint a csobbanás, vagy mintha a béka kuruttyolna. Ezzel főleg a [[harcsa|harcsát, s más ragadozó halakat csalogattak a közelbe, és a békára vadászó harcsa gyanútlanul kapja be a horgon levő békát.
 
Ezzel a módszerrel halásztak egykor a ||[[Tisza]], a [[Szamos]] és a [[Túr]] holtágaiban, lassú folyású vizeinkben, ahol a ragadfozó Harcsa a folyóparti fák kimosott gyökerei közt élt. Herman Ottó ezt [[Szeged]] és [[Csongrád]] környékén figyelte meg a Tiszán, mikor a nyári áradások alkalmával éjszakánként a halászok ekképp fogták a harcsát. De az ősi halászati eszközök és módok ma is megfigyelhetők a [[Túr]] partján [[Túristvándi]]-ban nyaranta megtartott halászati bemutatókon, ahol e szerszámok használata a gyakorlatban is látható.
 
A [[folyamszabályozás]] előtt mérhetetlen mennyiségű [[hal]] volt a [[Duna|Dunában]] és mellékfolyóiban is. A középkorban a [[viza]] számított a legértékesebb mindennapos halnak, de más halfajokban is bővelkedtek a Kárpát-medence folyói és tavai. Erről a korai oklevelekben sok írásos adat maradt fenn.
67. sor:
A dunai halászok a régi [[szerszám]]ok közül ma is használják a [[varsa|varsát]] (''vörse''), a ''kocahálót'', a ''vészit'', a ''táplit'', a ''merengölőt''.
Dr.[[Solymos Ede]] etnográfus szentelte életét a Duna halászatának felkutatásának. A Tisza halászatát Dr. [[Szilágyi Miklós]] gyüjtötte fel, és írta le.
 
 
==Források==