„Honnódzsi-összeesküvés” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
16. sor:
 
== A Nidzsó-palota ostroma ==
Bár Oda Nobutada szállása, a Mjókokudzsi templom közel volt a Honnódzsihez, Micuhide Nobunagára koncentrált, így a Mjókokudzsit eleinte nem érte támadás. Mikor a Honnódzsi-beli eseményekről értesült, Nobutada rögtön az apja segítségére akart sietni, de a társaságában levő Kjóto sosidai, Murai Szadakacu meggyőzte őt arról, hogy ott már nem tud segíteni, a Honnódzsiben levőknek már vége, s a támadók következő célpontja nyilván Nobutada lesz. Mivel a templom, ahol tartózkodtak, nem volt igazán jól védhető, Szadakacu a Nidzsó-palotába való átmenekülést javasolta. Nobutadának volt olyan embere is, aki arról próbálta meggyőzni, meneküljön, hagyja el Kiotót, amíg még lehet, de a krónika szerint Nobutada erről hallani sem akart, úgy vélte, jól megszervezett összeesküvésről van szó, úgyis lezárták a menekülés útvonalait, a fogságba esésnél pedig jobb a harc, még ha kilátástalan is. Érdekes megjegyzés van ezzel kapcsolatban a Tódaiki című krónikában: e szerint Micuhide hálát adott a sorsának, hogy Nobutada nem menekült el, mert a támadás teljes titokban tartása érdekében az utakat nem zárták le, a menekülési útvonalak nem voltak elvágva. "Vége a szerencsénknek, ha Nobutada visszajut Adzucsiba!", idézi a krónika Micuhidét. Nobunaga öccsének, Oda Nagamaszunak (később Urakuszai néven lesz ismert) sikerülsikerült is kijutnia a városból.
 
A Nidzsó-palotát Nobunaga a trónörökös, Szanehito herceg számára építtette s a herceg családjával együtt ekkor is ott tartózkodott. Nobutadával a Mjókokudzsiben 500 katona állomásozott, a kiotói Oda-szamurájok egy másik 500 fős csapata is csatlakozott hozzájuk, így ezer harcossal vették be magukat a palotába. Odaérkezésük után nem sokkal az Akecsi-haderő is megérkezett és körbevette a területet, Nobutada ekkor Murai közvetítésével tárgyalást kezdeményezett Akecsi Micuhidével, arra kérte őt, engedje a herceget és udvarának tagjait távozni. Micuhide beleegyezett, Szanehito udvartartása pedig a csata előtti feszült hangulatban elmenekülhetett.