Először a cirkuszi artisták kezdték használni, a kerékpárok elterjedésével egy időben. Ezek még egyedi készítésűek voltak, különféle bicikli alkatrészeket felhasználva. Napjainkban is kelléke a cirkuszi életnek, annyira hogy az artistaképzőben ebből a számból teljes értékű vizsgát lehet tenni.
Az egykerekűzés, mint sport a 90’90-es évek elején jelent meg. Egy konkrét ember nevéhez fűződik az egykerekűs sport kialakulása, ez pedig „[[Kris Holm]]” aki saját tapasztalatait is felhasználva tervezett újabb és újabb egykerekűket. Kezdetben felkerült egy terep gumi, ami már alkalmas volt a hegyi tekerésre – jobb tapadása révén, majd az ülés első felén elhelyezett egy kapaszkodót, amivel a stabilabb haladást segítette elő. Így már nehéz terepen is használható lett. Itt merült fel a kerék méret kérdése ill. a hajtókar mérete, ami meghatározza az egykerekű sebességét. Terepen általában 24’24"-es kerékméretet(24 [[hüvelyk]]es), vagy 26’26"-es kerékméretet használnak, mivel ezzel már kellemes sebességet lehet elérni. Egyes modelleket fékkonzollal szerelnek fel, ami lehetővé teszi V- vagy Hidraulikushidraulikus fék használatát, a fékkart egy konzol segítségével lehet rögzíteni az ülés alatt.
Természetesen nem csak a hegyi kerékpározáshoz hasonló egykerekűzés alakult ki, megjelent emellett, a [[flatland – ]]-hez hasonló freestyle, street, ill. egyéb ügyességi válfajokvállfajok is, amiből ma már „olimpiát” is rendeznek.
