„Humanista Párt” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{nincs forrás}}
{{reklám}}{{forma}}{{korr}}
{{ párt
| párt_neve = Humanista Párt
| párt_logoja = [[Kép:Humanista Part logo.jpg|200px]]
28 ⟶ 30 sor:
 
==Története==
Humanista pártok az [[1960-as évektőlévek]]től kezdődően jöttek létre a világ számos országában, Európában, Dél-Amerikában és Ázsiában. Az egyes országok Humanista Pártjai önállóan működnek, de a nemzetközi tevékenységek összefogására illetve az országhatároktól független célok, mint például az [[emberi jogok]] érvényesítése érdekében megalakultak a [[Humanista Pártok Regionális Szervezetei]] és a [[Humanista Internacionálé]].
 
A magyar Humanista Pártot [[1998]]-ban a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvémy (Ptv.) 3. § (3) bekezdése alapján a [[Fővárosi Bíróság]] megszüntette. Ez a [[törvény]] azt mondja ki, hogy ha egy párt két egymást követő [[parlamenti választás]]on nem állít jelöltet, akkor a pártot egyesületté kell alakítani.
 
Azóta a Humanista Pártot már három alkalommal próbálták újra bejegyeztetni, de a bíróság különböző okokra hivatkozva beadványainkat sorra elutasította. 2002 decemberében a [[Legfelsõbb Bíróság]] határozatot hozott, melyben a Humanista Párt ügyét visszaküldte a Fõvárosi Bíróságnak, kötelezve a bíróságot a Humanista Párt bejegyzésére, amennyiben alapszabályuk megfelel a pártokról szóló törvény rendelkezéseinek és nincs törvényi akadálya a nyilvántartásba vételnek. A Fõvárosi Bíróság ezek után ismét hiánypótlásra szólította fel a pártot, melynek eleget tettek.
 
A Humanista Pártot [[2003]]. január 14-én 10263-as sorszám alatt bejegyezték.
 
==Főbb nézetei, célkitűzései==
43 ⟶ 45 sor:
 
===A párt vezérelvei, politikája===
 
A Humanista Párt egy demokratikus, szolidáris és erőszakmentes társadalomban minden ember egyenjogúságának és döntési szabadságának megvalósítását célozza meg. Minden cselekvés középpontjába az embert állítja. Célja, hogy az ember megelégedett és szabad legyen, és jólétben éljen. Ezért elvet minden olyan ideológiát és rendszert, amely az embert egyéb érdekeknek rendeli alá.