„Magyar hidegvérű” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
18. sor:
== Története ==
A hidegvérű ló erősen eltér melegvérű társaitól. Erősebb a csontozata, nagyobb az izomtömege, lassabb a mozgása; egészében hidegebb, hűvösebb a vérmérséklete. Hidegvérű lovak valószínűleg már a honfoglalás korában is éltek a [[Kárpát-medence|Kárpát-medencében]], de nagyobb mértékű elterjedésük az [[1880]]-as évekre tehető, s először a [[Dunántúl]]ra volt jellemző. Erre a területre a kereskedés révén kerültek a hidegvérűek [[Ausztria|Ausztriából]]. Két tájfajta alakult ki, [[Vas megye|Vas megyében]] a nagyobb termetű ''pinkafői'', [[Zala megye|Zala megyében]] a kitartóbb
A szervezett tenyésztés csak a [[1913]]-ban elején indult meg, amikor Vas megyében engedélyezték. Belga hidegvérűekkel keresztezték az állományt, így javították a küllemi hibákat. A törzskönyvezés [[1922]]-ben kezdődött. Ekkor már több uradalom is tartott importból származó hidegvérűeket, ám a tenyészetük zárt volt. A kisbirtokosok viszont jobban kedvelték a muraközi típust, amely szinte az egész országban elterjedt, főleg a hegyvidékeken.
| |||