„Dinoszauruszok evolúciója” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a hiányzó }}-ek pótlása (WPM:E) |
Bot: kétoszlopos reflist cserélése <references/>-re, általános javítások |
||
1. sor:
: ''Ez a szócikk a dinoszauruszok evolúciójáról ad áttekintést és mutat be példákat. A dinoszauruszok közötti kapcsolatokról a [[dinoszauruszok rendszerezése]] szócikk szolgál bővebb információval.
[[Fájl:
A [[dinoszaurusz]]ok az [[Archosauria|archosaurusokból]] fejlődtek ki, mintegy 232–234 millió [[év]]vel ezelőtt, a [[középső triász]] [[időszak (földtörténet)|időszak]] [[ladin (korszak)|ladin]] korszakában. A számukra létrehozott Dinosauria egy elfogadott [[klád]], melynek tagjai számos egyedi jellegzetességgel rendelkeznek, mint például a [[koponya]] posztfrontális részének hiánya, vagy a [[felkarcsont]] vállövi részének meghosszabbodása.<ref name=Dinosauria>{{cite book|author=Weishampel, Dodson & Osmolska|year=2004|title=The Dinosauria}}</ref>
35. sor:
A sauropodák a valaha élt legnagyobb szárazföldi állatok voltak, jól felismerhetők aránylag kis koponyájukról. A prosauropodák és sauropodák testhosszának növekedését, valamint koponyahosszuk csökkenését, az idő függvényében az alábbi grafikonok szemléltetik (a hosszadatok méterben vannak megadva, az idő pedig évmilliókban):
[[Fájl:
[[Fájl:
A grafikonok készítéséhez felhasznált dinoszauruszok (időrendi sorrendben): Eo ''[[Eoraptor]]''; Prosauropodák: Ri ''[[Riojasaurus]]'', Pl ''[[Plateosaurus]]'', Yu ''[[Yunnanosaurus]]'', Ms ''[[Massospondylus]]'', Ji ''[[Jingshanosaurus]]'', An ''[[Anchisaurus]]'', Lu ''[[Lufengosaurus]]'', Yi ''[[Yimenosaurus]]'', ; és a sauropodák: Sh ''[[Shunosaurus]]'', Om ''[[Omeisaurus]]'', Mm ''[[Mamenchisaurus]]'', Ce ''[[Cetiosaurus]]'', Dc ''[[Dicraeosaurus]]'', Br ''[[Brachiosaurus]]'', Eu ''[[Euhelopus]]'', Ap ''[[Apatosaurus]]'', Ca ''[[Camarasaurus]]'', Dp ''[[Diplodocus]]'',<ref name=Dinosauria/> Ha ''[[Haplocanthosaurus]]'', Am ''[[Amargasaurus]]'', Ar ''[[Argentinosaurus]] (approx)'', Bo ''[[Bonitasaura]]'', Q ''[[Quaesitosaurus]]'', Al ''[[Alamosaurus]]'', Sa ''[[Saltasaurus]]'', Ra ''[[Rapetosaurus]]'', Op ''[[Opisthocoelicaudia]]'', Ne ''[[Nemegtosaurus]]''.
Az ''[[Argentinosaurus]]'' kivételével (az időkihagyást is beleszámítva) ezek a grafikonok mindössze a sauropodák közel teljes csontváz fosszíliáik alapján ismert hosszát ábrázolják. A többi, igen nagy méretű sauropoda adatait nem tünteti fel (lásd: [[A legnagyobb és legkisebb dinoszauruszok méret szerinti listája#Sauropodák]]), mivel ezeknek csak meglehetősen hiányos csontvázai kerültek elő. Az ''Eoraptor'' koponyájának hossza a test hosszához viszonyítva sokkal nagyobb, mint a sauropodáké. Az ábrán szereplők között a leghosszabb koponya a ''Nemegtosaurusé'', melyről azt gondolják, hogy nem tartozott a nagy sauropodák közé. A koponyáját egy fej nélküli, 11 méter hosszú ''Opisthocoelicaudia'' csontváza mellett találták meg, és azt feltételezték, hogy ugyanahhoz a fajhoz, vagy legalábbis a [[Nemegtosauridae]] családhoz tartoztak, de a későbbiekben máshová sorolták be őket.<ref>{{cite journal|author=Upchurch, P.|year=1995|title=The evolutionary history of sauropod dinosaurs,|journal=Philosophical Transactions of the Royal Society of London B|volume=349|pages=365–390}}</ref><ref>{{cite journal|author=Wilson, J. A.|year=2005|title=Redescription of the Mongolian sauropod ''Nemegtosaurus mongoliensis'' Nowinski (Dinosauria: Saurischia) and comments on Late Cretaceous sauropod diversity|journal=Journal of Systematic Palaeontology|volume=3|pages=283–318|url=http://dml.cmnh.org/2005Aug/msg00422.html|format=kivonat|accessdate=
A kapcsolat a nagy növényevők és a nagy növények között tisztázatlan. A dinoszauruszok korában a növényzet 50%-a [[tűlevelűek]]ből állt. A triász időszakban, nagyjából 190 millió évvel ezelőtt a számuk megnövekedett. A [[cikászok]] 120 millió éve váltak a második legnagyobb növénycsoporttá. A [[páfrányok]] száma ebben az időben nagyjából állandó volt. A [[virágos növények]] kora 120 millió éve kezdődött, és az időszak végére háttérbe szorították a cikászokat. A jura időszak végi kihalási esemény valamennyi növényevő dinoszauruszt károsan érintette.
48. sor:
A legkorábbi theropoda fosszíliák (nem számítva a bazális hüllőmedencéjűeket) a [[Coelophysoidea]] öregcsalád tagjai voltak, mint például a ''[[Coelophysis]]'', melyek a késő triász és a kora jura időszak idején éltek, 227–180 millió éve.<ref name=Dinosauria/> A [[kladisztika]]i elemzés időnként kapcsolatot mutat fel köztük és a [[Ceratosauria]] csoport tagjai között. Kettőjük főbb jellemzői között szerepelnek a medenceöv változásai és a [[nem (biológia)|nemenként]] eltérő hátsó lábak. A többi ceratosaurida legelőször a késő jura időszak idején jelent meg, [[Észak-Amerika]] nyugati részén.
Ezeket követték a bazális [[Tetanurae]] klád tagjai, melyek fosszíliái a középső jurától a késő krétáig terjedő időszakból kerültek elő, mintegy 180–94 millió évvel ezelőttről. A [[felső állcsont|maxilláris]] fogsoruk aránylag rövid volt. Nem mindegyikük tért le ugyanakkor a [[coelurosauridae|coelurosauridák]] felé vezető fejlődési vonalról. A bazális tetanuránok, köztük a [[Megalosauridae|megalosauridák]] és a [[Spinosauridae|spinosauridák]] eltértek az [[Allosauridae|allosauridák]] kládjától, és számos [[nem (rendszertan)|nemük]] rokoni kapcsolata bizonytalan, beleértve a ''[[Compsognathus]]t'' is. A ''Compsognathus'' kivételével nagytestűek voltak. Az allosauridák egy egyedi, hosszú életű kládot alkottak, melynek tagjai hasonló koponyajellemzőkkel rendelkeztek. Közéjük tartozott például a jól ismert ''[[Allosaurus]]'' és a ''[[Sinraptor]]''. A theropodák különböző [[Coelurosauria]] kládokként való nagy mértékű elterjedése a középső és késő jura időszak során ment végbe, mivel az ''[[Archaeopteryx]]'' 152–154 millió évvel ezelőtt élt, és a kladisztikai elemzés szerint sok más coelurosauruscsoport korábban vált le a fejlődési vonalról.<ref name=Senter2007>{{cite journal|author=Senter, P.|year=2007|title=A new look at the phylogeny of Coelurosauria (Dinosauria: Theropoda).|journal=Journal of Systematic Palaeontology|doi=10.1017/S1477201907002143}}</ref> A [[Kína|Kínából]] előkerült fosszilis bizonyítékok arra utalnak, hogy a [[Tollas dinoszauruszok|tollak]] már a kezdetleges coelurosaurusoknál jelen voltak. Közülük a legkezdetlegesebbet, például a [[
A véletlenszerűen előkerült csontok és a kladisztikai elemzések segítségével kimutatták, hogy a Tyrannosauroidea korán, még a középső jura időszak idején levált a többi theropoda fejlődési vonaláról, azonban közel teljes csontvázat nem találtak a 121–127 millió évvel ezelőtt élt ''[[Eotyrannus]]énál'' korábbról, és a ''[[Tyrannosaurus]]'' számos közeli rokona 84 millió évvel ezelőttig, a késő kréta végéig meg sem jelent.
104. sor:
==Fejlődési irányvonalak==
===Testméret===
A testméret azért fontos, mert összefüggésben áll a [[metabolizmus]]sal, a táplálkozással, az életúttal, a földrajzi elterjedéssel és a kihalási aránnyal.<ref name=Sereno/> A dinoszauruszok becsült testtömege 1 és 20 [[tonna]] között volt a mezozoikum valamennyi nagyobb kontinensén. Számos dinoszaurusz kládnál tendencia volt a testtömeg növekedése, például a thyreophoráknál, az ornithopodáknál, a pachycephalosaurusoknál, a ceratopsiáknál, a sauropodomorpháknál és a bazális theropodáknál.
138 ⟶ 137 sor:
==Hivatkozások és jegyzetek==
{{fordítás|en|4=angol|Evolution of dinosaurs|oldid=285328881}}<!-- 2009-04-21 -->
{{cite journal|author=Paul C. Sereno|year=1999|title=The evolution of dinosaurs|journal=Science|volume=284|pages=2137-2146|url=http://www.sciencemag.org/cgi/content/abstract/284/5423/2137|accessdate=
<references />
[[Kategória:Dinoszauruszok]]
| |||