„Viola da gamba” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎A gambák története: Érintő hivatkozás javítása (geometria helyett zene)
a Kis jav.
9. sor:
|hangszerjátékos = Gambás, [[Csellista]], [[Nagybőgős]]
}}
[[Fájl:Viola da gamba.png|balra|bélyegkép|200px|Gambák különböző méretű változatai (1-3) és a basszusgamba, avagy violone]]A '''viola da gamba''' (olaszul: ''térdhegedű'') vagy röviden '''gamba''', esetleg '''viol''' ([[angol nyelv|angolul]]) egy [[vonós hangszer]], amely 6hat egymástól [[kvart]]ra hangolt (középen van egy [[terc]]re hangolt is) [[húr]]ral rendelkezik,. A amelyhangszer egyenesen a [[vihuela|vihuelától]] és a [[rebek]]től származik, kb. [[1400]] körül fejlődött ki, a [[reneszánsz zene|reneszánsz-]], ill. [[barokk zene]] egyik fő hangszere volt.
 
A ''gamba'' megnevezést használhatjuk a konkrét hangszer, de a teljes gamba család megnevezésére is.
20. sor:
Az egyik legkorábbi ábrázolása egy [[Lorenzo Costa]] által készített oltáron van, amely a [[bologna]]i [[San Giovanni in Monte]] templomában van. Ezt a képet [[1497]]-re datálják, ahol két gyerek gambázik.
 
A [[17. század]] végére a gambák kezdtek teljesen kiveszni (még kb.körülbelül egy évszázadig, mint műkedvelő hangszer maradtak meg), egyedül a basszus változata (a ''violone'') maradt fenn továbbra istovább.
 
=== Főbb művek gambákra ===
38. sor:
=== „Méretek” és hangolás ===
 
A XVI. - XVIIIXVI–XVIII. században épített viola da gambák összesen 7hét nagy csoportra oszthatók méret és hangolás szerint.:
Az*A altsopranino viola da gamba hangolása: A, d, g, hc<sup>1</sup>, e<sup>1</sup>, a<sup>1</sup>, d<sup>2</sup>, g<sup>2</sup>
 
*A sopraninoszoprán viola da gamba hangolása: d, g, c<sup>1</sup>, e<sup>1</sup>, a<sup>1</sup>, d<sup>2</sup>, g<sup>2</sup>
A*Az tenoralt viola da gamba hangolása: DA, Gd, cg, eh, ae<sup>1</sup>, da<sup>1</sup>
 
*A szoprántenor viola da gamba hangolása: dD, gG, c<sup>1</sup>, e<sup>1</sup>, a<sup>1</sup>, d<sup>21</sup>
*A basszus viola da gamba hangolása: A<sub>1</sub>, D, G, H, e, a; de előfordultak ennél egy nagyszekunddal, illetve kis terccel mélyebb változatok is. Az előbbiek alaphangja G<sub>1</sub>, az utóbbié Fisz<sub>1</sub> volt. A G hangolású basszus viola da gambák köztközött előfordult, hogy a terc távolság nem a 3. és 4., hanem a 2. és 3. legmélyebb húr közé került.
 
*A kontrabasszus viola da gamba hangolása: D<sub>1</sub>, G<sub>1</sub>, C, E, A, d; előfordultak öt- illetve hathúros változatok is E<sub>1</sub> alaphanggal, terctávolság nélkül, csak kvartokra hangolt húrokkal.
Az alt viola da gamba hangolása: A, d, g, h, e<sup>1</sup>, a<sup>1</sup>
*A szubkontrabasszus viola da gamba csak öt húrral volt felszerelve, ezek hangolása: D<sub>1</sub>, E<sub>1</sub>, A<sub>1</sub>, D, G
 
A tenor viola da gamba hangolása: D, G, c, e, a, d<sup>1</sup>
 
A basszus viola da gamba hangolása: A<sub>1</sub>, D, G, H, e, a; de előfordultak ennél egy nagyszekunddal, illetve kis terccel mélyebb változatok is. Az előbbiek alaphangja G<sub>1</sub>, az utóbbié Fisz<sub>1</sub> volt. A G hangolású basszus viola da gambák közt előfordult, hogy a terc távolság nem a 3. és 4., hanem a 2. és 3. legmélyebb húr közé került.
 
A kontrabasszus viola da gamba hangolása: D<sub>1</sub>, G<sub>1</sub>, C, E, A, d; előfordultak öt- illetve hathúros változatok is E<sub>1</sub> alaphanggal, terctávolság nélkül, csak kvartokra hangolt húrokkal.
 
A szubkontrabasszus viola da gamba csak öt húrral volt felszerelve, ezek hangolása: D<sub>1</sub>, E<sub>1</sub>, A<sub>1</sub>, D, G
 
<center>