|
}}
[['''Árva vármegye]]''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Orava'', [[német nyelv|németül]] ''Arwa'', [[lengyel nyelv|lengyelül]] ''Orawa'') közigazgatási egység az egykori [[Magyar Királyság]] [[Felvidék|felvidéki részében]]. A vármegye területének nagyobbik fele ma [[Szlovákia]], míg kisebbik fele [[Lengyelország]] része.
==Földrajz==
[[Árva vármegye]] szomszédai északon és keleten [[Galícia]] osztrák tartomány, délen [[Liptó vármegye]], délnyugaton [[Turóc vármegye]], nyugaton pedig [[Trencsén vármegye]] voltak. Területét az [[Árva (folyó)|Árva folyó]] és mellékvizei hálózták be és az [[Árvai Magura]] délnyugat-északkeleti irányú hegylánca vágta ketté. Ma [[Szlovákia|Szlovákiához]] tartozik egy kis északkeleti darab kivételével, mely [[Lengyelország]] része.
==Történelem==
[[Árva vármegye]] a [[14. század]] elején a zólyomi erdőispánság egy részéből alakult ki. [[1918]]-tól (az [[1920]]-as [[trianoni békeszerződés]] által megerősítve) az újonnan létrejött [[Csehszlovákia]] része lett egy tucatnyi [[Lengyelország]]hoz került község kivételével ([[Bukovinapodszkle]], [[Hizsnye]], [[Harkabúz]], [[Jablonka]], [[Alsólipnica]], [[Felsőlipnica]], [[Oravka]], [[Pekelnik]], [[Szárnya]], [[Podvilk]], [[Alsózubrica]], [[Felsőzubrica]]).
A [[II. világháború]] alatt [[Csehszlovákia]] megszűnt, [[Árva vármegye]] pedig az először független [[Szlovákia]] része lett (1939-1945). A [[II. világháború]] után a terület újra Csehszlovákia és Lengyelország része lett, s az országhatár nem módosult [[Szlovákia]] második függetlenné válásakor, 1993-ban sem.
==Lakosság==
Az [[1910]]. évi [[népszámlálás]] szerint [[Árva vármegye]] összes (polgári és katonai) jelenlévő népessége 78 745 fő volt. Ennek megoszlása anyanyelv szerint a következő volt:
* 59 096 (75,0%) [[szlovák nyelv|szlovák]]
* 2000 (2,5%) [[magyar nyelv|magyar]]
== Források ==
{{források}}
<references/>
{{Magyar Királyság vármegyéi}}
| 