„Hasznossági függvény” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
ND (vitalap | szerkesztései) |
ND (vitalap | szerkesztései) |
||
17. sor:
== Speciális feltevések ==
Gyakori eset, hogy a hasznossági függvényekre vonatkozóan további
*''[[Differenciálhatóság]]'': a hasznossági függvénynek létezik első- és másodrendű [[parciális derivált]]ja minden változója szerint.
*''Monotonitás'' (pontosabban ''monoton növekedés''): a hasznossági függvény bármely változója szerinti elsőrendű parciális deriváltja nagyobb, mint 0. (Ez szűkebb értelemben a ''szigorú monotonitás'' definíciója; úgynevezett ''gyenge monotonitásnál'' a 0-t is megengedjük.) Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy az összes általunk vizsgált jószág ''hasznos jószág'': ha többet fogyasztunk belőlük, az nagyobb hasznosságot eredményez.
*''Konkavitás'': a hasznossági függvény bármely változója szerinti másodrendű parciális deriváltja negatív (''gyenge konkavitásnál'' a 0-t is megengedjük). Közgazdasági szempontból ezt a feltevést úgy értelmezhetjük, hogy a vizsgált személy(ek) az átlagot részesíti(k) előnyben a szélsőséggel szemben. (Például 1 almát és 1 csokoládét szívesebben fogyasztanak, mint csak 2 almát, vagy csak 2 csokit.)
*''[[Kvázikonkavitás]]'': a hasznossági függvény bármely jószágkombinációhoz tartozó felső [[szinthalmaz]]a konvex. Ez tulajdonképpen ugyanolyan hasznos tulajdonság, mint a konkavitás (a haszonossági függvény [[szélsőérték]]einek megkeresését segíti), ráadásul sok olyan esetben is teljesül, amikor a konkavitás nem.
| |||