„Boncza Miklós” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
5. sor:
1845-ben született Boncza Elek uradalmi tiszttartó és szőkefalvi Nagy Jozefa harmadszülött gyermekeként. Korán teljes árvaságra jutott, szülei az 1848-as román parasztfelkelésnek estek áldozatul. Fiatalabbik nővérével, a négyéves Bertával együtt egyik anyai nagybátyjához került [[Bágyon]]ba, ott töltötte gyermekkorát. Mint szolgadiák [[Nagyenyed]]en tanult, majd Pestre ment, ahol jogot hallgatott. Az ügyvédi vizsga letétele után Pesten ügyvédi irodát nyitott. Szerkesztő tulajdonosa volt a Magyar Közigazgatás című lapnak, amely állami megrendelésre rendelettárakat adott ki.
 
Boncza 1887-től 1905-ig mint a [[Szabadelvű Párt]] képviselője, aktívan részt vett a politikai életben, [[Marosvásárhely]] és a topolani járás országgyűlési képviselőjévé több alkalommal is megválasztották. Tisza pártjának radikális csoportjához tartozott. Anyagilag támogatta özvegyen maradt nővérét, Török Károlyné Boncza Bertát, aki férje öngyilkossága után egyedül nevelte két gyermekét, [[Török Berta|Török Bertát]] és Károlyt. Közülük Bertát később Boncza taníttatta Pesten Zirzen Janka három évfolyamos tanítóképzőjében, s ekkor szeretett bele unokahúgába. Házasságukat Boncza nővére is hevesen ellenezte, nemcsak a korkülönbség, hanem a [[vérfertőzés]] miatt is. A törvény ugyanis tiltotta a másodfokú rokonok házasságát, az országgyűlési képviselő Boncza azonban képes volt a királyi engedély megszerzésére. Így 1893. július 4-én a pesti [[Kálvin téri református templom]]ban a negyvennyolc éves Boncza Miklós feleségül vette húszéves, tanári diplomáját éppen megszerző unokahúgát. Tanúként [[Wekerle Sándor]] miniszterelnök és Heltai Ferenc, Budapest főpolgármestere vettek részt az esküvőn. Még ugyanebben az évben Boncza - ifjú felesége kívánságára - [[Csucsa|Csucsán]] kastélyt építtetett. Török Berta hamarosan teherbe esett, és 1894. június 7-én a várva várt fiúutód helyett leánygyermeknek adott életet, aki édesanyja és anyai nagyanyja után a Berta nevet kapta. Török Berta a szülés után 10 nappal gyermekágyi lázban meghalt, és Boncza Miklós a gyermeket lelencbe akarta adni, de ezt Török Károlyné Boncza Berta, Boncza Miklós nővére - nagymama és nagynéni egy személyben - nem engedte és magára vállalta a nevelését.
 
Boncza Miklós Török Berta halála után többé már nem nősült meg, ellenben titkárnőjével, Erlesbeck Kamillával együtt élt az asszony pestlőrinci házában. Élete legnagyobb tragédiája leánya, Boncza Berta és Ady Endre házassága volt, melyet [[1915]]. [[március 27]]-én Boncza heves ellenzése mellett megtartottak. Két évvel később, [[1917]] januárjában halt meg [[Pestlőrinc]]en, ott is temették el. Temetésén jelen volt a korabeli magyar közélet valamennyi vezető politikusa és országgyűlési képviselője. Temetésén az akkori budapesti lelkész, [[Józan Miklós]] beleegyezésével a szertartást Haypál Benő budapesti református esperes lelkész, jó barátja végezte.