„Sámbár Mátyás” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Syp (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Syp (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{szinnyei-lektor}}
'''Sámbár Mátyás''' ([[Varasd]] vagy [[Pétervárad]], [[1617]]. [[április 27]]. - [[ZagrebZágráb]], [[1685]]. [[február 14]].) a teológia doktora, Jézus-társasági áldozópap és hittérítő, a barokk hitvitázó irodalom képviselője.
== Élete ==
1617. ápr.április 27 -én [[Varasd]]on - mások szerint Péterváradon - született. Miután [[Győr]]ött középiskoláit elvégezte, [[jezsuita]]
lett s 1637. október 10 - én fel is öltözött. Próbaévét még be sem fejezte, már [[Pozsony]]ba küldték egy elemi osztály tanítására.
 
1638 - ban [[Graz]]ba ment és ott 3 évig bölcseletet hallgatott. Elöljárói [[Erdély]]be küldték [[Kolozsmonostor]]ra, az ottani középiskola két felsőbb osztálya tanítására. Erdélyben három évi működése után jeles költőként szerzett magának jóhírnevetjó hírnevet; "ugyanis„ugyanis nem halt meg ezen idő alatt Erdélyben főbb rangú, kit meg nem énekelt volna"volna” (Szinnyei).
 
Ezután a hittudományok tanulására ismét Grazba ment, ahol négy évi pályája után a teológia doktorává avatták. 1655 - ben a négyes fogadást letette s [[Felső-Magyarország]] és [[Erdély]] településein működött nyolc éven keresztül. Kassán a "polemica"„polemica” és a Szentírás magyarázatával bízták meg. A tanszéktől két év múlva megvált és ismét visszatért kedves foglalkozásához. Harminc évig maradt a hittérítői pályán - térített Moldvában és [[Oláhország]]ban is - mind élőszóban, mind pedig írásaival 12 ezer lelket nyert vissza a [[katolikus egyház]]nak. E buzgólkodása közben sok bántalmat és gyalázatot kellett eltűrnie, sőt többször életveszélyesen is megfenyegették. [[Bod Péter]], majd [[Wallaszky]] említik róla, hogy ellenfeleivel csak azzal a feltétellel vitatkozott, hogy "a„a vesztes fejét veszítse"veszítse”. Történt egyszer [[FelsőbányáFelsőbánya|Felsőbányán]]n, a hajdúvárosok egyikében, hogy [[Vásárhelyi Matkó István]] legyőzte őt a vitában; azonban nagylelkűen megkegyelmezett életének és csak két fogát huzattahúzatta ki. E híresztelést - melyet ellenfelei terjesztettek - cáfolja ''Három idvességes hitbeli kérdések'' című könyvének 253. lapján. Miután a rend növendékeit és a hazai ifjúságot hat évig tanította, s a szerzetesrend házait tíz évig vezette, Zágrábban halt meg 1685. február 14 -én.
 
== Művei ==
1. #''A prédikátor Pápaszemének Próbaköve''. Hely n., 1659.
2. #''Három idvösseges kerdes. Első: A Lutteránusok és Calvinisták igaz hitben vadnak-e? Második: Csak az Egy Papista Hité igaz? Harmadik: A' Papisták ellenkeznek-é a Sz. Írással, avagy inkáb a' Lutterek és Calvinisták?'' 1661. Nyomt. Nagy-Szombatban. (Névtelenül. Egyetlen példánya a körmöczi francz. zárda könyvtárában. 3. kiadás. Kassa, 1672., 4. Nagy-Szombat, 1690. szintén névtelenül. Kolozsvárt 1745. és Pozsonyban 1751.).
 
3. #''Egy Vén Bial orrára való Karika. Mellyet Szent Isaias c. 37. v. 29. így csinált neki: Mikor ellenem dühösködnél, kevélységed fel-jött füleimbe az okáért Karikat vetek orrodba, és zabolát ajakidra, és vissza viszlek téged az utra, a mellyen jöttél, a mikor az Nyolcz okokat dorgáltad, mellyekert egy okos ember Pápistává lött vala''. 1640. Eszt. Nyomt. 1664-ben. (Névtelenül. A czímlap hátlapján: Azon vén Bialnak a nevét ha kévánod tudni; ő maga így jegyzette fel: A. C. K. H. G. L. T. C. J., az az Czeglédi István. Egyetlen példánya Gyula-Fehérvárt a Batthyány-könyvtárban.)
2. ''Három idvösseges kerdes. Első: A Lutteránusok és Calvinisták igaz hitben vadnak-e? Második: Csak az Egy Papista Hité igaz? Harmadik: A' Papisták ellenkeznek-é a Sz. Írással, avagy inkáb a' Lutterek és Calvinisták?'' 1661. Nyomt. Nagy-Szombatban. (Névtelenül. Egyetlen példánya a körmöczi francz. zárda könyvtárában. 3. kiadás. Kassa, 1672., 4. Nagy-Szombat, 1690. szintén névtelenül. Kolozsvárt 1745. és Pozsonyban 1751.).
4. #''Orvoslo Ispitaly. Melyben egy o-kos praedicans Az Igaz Romai Pápista Hitre, Calvinista vallásbul megtért Embernek erős Nyolcz Okai ellen ok nélkül valo haszontalan ütközetiben. Feje falban-veréstől orvosoltatik. Egy Frater Misericordiae által Rom 1. v. 18. et 21. Elmélkedésekben hivságosokká váltak, meg-setétedett az ő esztelen szívök, és bölcseknek álítván magokat, Bolondokká löttek. Isa, 19. v. 14. Az Úr közikbe elegyitette a' Széditő lelket es ugy tántorodnak s-csavarognak minden munkájokban, mint etc.'' (Írva van Czeglédi Istvánnak 1663-ban megjelent «Barátsagi Dorgálás»-a ellen. Névtelenül. 2. kiadás. Hely n., 1697. szintén névtelenül.)
 
5. #''A három kérdésre lött summás választételre irott felelet''. Hely n., 1666. (S. ezen feleletét «aranyos és veres festékkel himezé meg, pántlikákkal tzafragozá fel: tudta, hogy büdös bornak szép tzégért kell tenni».)
3. ''Egy Vén Bial orrára való Karika. Mellyet Szent Isaias c. 37. v. 29. így csinált neki: Mikor ellenem dühösködnél, kevélységed fel-jött füleimbe az okáért Karikat vetek orrodba, és zabolát ajakidra, és vissza viszlek téged az utra, a mellyen jöttél, a mikor az Nyolcz okokat dorgáltad, mellyekert egy okos ember Pápistává lött vala''. 1640. Eszt. Nyomt. 1664-ben. (Névtelenül. A czímlap hátlapján: Azon vén Bialnak a nevét ha kévánod tudni; ő maga így jegyzette fel: A. C. K. H. G. L. T. C. J., az az Czeglédi István. Egyetlen példánya Gyula-Fehérvárt a Batthyány-könyvtárban.)
6. #''A Három Idvösséges kérdésre, a Luther es Calvinista Tanítók mint felelnek? ugy a mint Matkó István mongya, fol. 128. X, ut Tök. imé azért Matkó Hazugságinak megtorkollása, Es Posaházi Mocskainak megtapodása''. Nyom. 1667. Eszt. (Kassa).
 
7. #''Liliom inter spinas. Cant. 2. 2. Az az: Az halotti siránkozások között Istenes jó maga viseléséről való Boldog Emlekezeti Az Méltós. Nagyságos néhai Egri Püspöknek, Szegedi Ferencznek: Heves Vár-megye, és mind a két Szólnok, Fő-Ispánnyának: Felséges Császár és Király Urunk Tanátsának etc. Készittetett és mondatott...'' Cassan nyom. VIgesIMa seCVnDa IanVar 11 LVgentIs (1676).
4. ''Orvoslo Ispitaly. Melyben egy o-kos praedicans Az Igaz Romai Pápista Hitre, Calvinista vallásbul megtért Embernek erős Nyolcz Okai ellen ok nélkül valo haszontalan ütközetiben. Feje falban-veréstől orvosoltatik. Egy Frater Misericordiae által Rom 1. v. 18. et 21. Elmélkedésekben hivságosokká váltak, meg-setétedett az ő esztelen szívök, és bölcseknek álítván magokat, Bolondokká löttek. Isa, 19. v. 14. Az Úr közikbe elegyitette a' Széditő lelket es ugy tántorodnak s-csavarognak minden munkájokban, mint etc.'' (Írva van Czeglédi Istvánnak 1663-ban megjelent «Barátsagi Dorgálás»-a ellen. Névtelenül. 2. kiadás. Hely n., 1697. szintén névtelenül.)
8. #''Az Eötödik Evangelistának Sámbár Mátyás Káplánnak Zenebonája. Melly ez kis irásben meg mutatódván szélel veretik. Jacobi 3. v. 14, Ne hazudgyatok az igazság ellen''. Nyomt. M.DC.LXVIII. Eszt.-ben. (Egyetlen példánya a kolosvári ref. coll. könyvtárában.)
 
5. ''A három kérdésre lött summás választételre irott felelet''. Hely n., 1666. (S. ezen feleletét «aranyos és veres festékkel himezé meg, pántlikákkal tzafragozá fel: tudta, hogy büdös bornak szép tzégért kell tenni».)
 
6. ''A Három Idvösséges kérdésre, a Luther es Calvinista Tanítók mint felelnek? ugy a mint Matkó István mongya, fol. 128. X, ut Tök. imé azért Matkó Hazugságinak megtorkollása, Es Posaházi Mocskainak megtapodása''. Nyom. 1667. Eszt. (Kassa).
 
7. ''Liliom inter spinas. Cant. 2. 2. Az az: Az halotti siránkozások között Istenes jó maga viseléséről való Boldog Emlekezeti Az Méltós. Nagyságos néhai Egri Püspöknek, Szegedi Ferencznek: Heves Vár-megye, és mind a két Szólnok, Fő-Ispánnyának: Felséges Császár és Király Urunk Tanátsának etc. Készittetett és mondatott...'' Cassan nyom. VIgesIMa seCVnDa IanVar 11 LVgentIs (1676).
 
8. ''Az Eötödik Evangelistának Sámbár Mátyás Káplánnak Zenebonája. Melly ez kis irásben meg mutatódván szélel veretik. Jacobi 3. v. 14, Ne hazudgyatok az igazság ellen''. Nyomt. M.DC.LXVIII. Eszt.-ben. (Egyetlen példánya a kolosvári ref. coll. könyvtárában.)
 
lásd még: [[A barokk kor magyar irodalma]]