Wikipédia

„Oszloprend” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
botok
159 791 szerkesztés
a Bot: következő hozzáadása: eo:Kolonaj ordoj; kozmetikai változtatások
1. sor:
[[KépFájl:Classical orders from the Encyclopedie.png|bélyegkép|<center>Klasszikus oszlopfők</center>]]
 
Az '''oszloprend''' (vagy ''oszloprendszer'') azon törvények összessége, amelyek szerint az antik görög és római építészet műveit megépítette, oly módon, hogy annak legcsekélyebb részlete az egésszel összhangban legyen; az egyes alkotórészeknek, azok tagozatainak arányai és formái az alkotórészek funkcióival megegyezzenek, vagyis az alkotás művészi egész legyen. Mivel az antik stílusoknak az oszlop, mint önálló individuum a legjellemzőbb része, a művészi arányoknak ezen egész rendszerét, törvényeit oszloprendnek hívjuk.
5. sor:
Az [[oszlop]]nál, hogy három külön – de egymással szoros kapcsolatban lévő – részre: a ''törzs''re, ''láb''ra és ''fej''re tagolódik; e három tag összege alkotja a függőleges terhet hordó alátámasztást. Az oszlopsorra – melynek oszlopainak egymás közötti távolsága ismét szoros viszonyban van a hordott teherrel – jön a vízszintes födém, mégpedig annak első (szintén terhet hordó) alkotórésze, az ''[[architráv]]'' vagy ''gerendapárkány'', mely egész másképp lesz igénybe véve, mint az oszlop. A gerendapárkány fölé jön a most már nem terhet hordó, hanem ellenkezőleg hordott tag: a ''[[fríz]]'' vagy ''képpárkány'', mely az egész párkányzat magasítására, díszítésére szolgál, míg végre a tetőzettel való összeköttetést, az egész alkotásnak mintegy megkoronázását a ''[[koronázópárkány]]'' adja meg. Az oszloprend tehát azokat a szabályokat állapítja meg, amelyek szerint mindezen különböző igénybe vételű, részben terhet hordó, részben hordott alkotórészek egymással összhangba hozandók.
 
== Görög építészet ==
 
A [[görög építészet]] legtökéletesebb alkotásainak, a [[templom]]oknak, vagy elöl és hátul, vagy mind a négy oldalukon oszlopsoraik vannak, mely oszlopsorok a lépcsőzetes alsó építményen, a [[sztereobat]]on nyugosznak; a hordott alkotórész, vagyis a [[párkány]], a ''gerendapárkányra'', ''képpárkányra'' és ''koronázó párkányra'' tagolódik. A görög építészet minden nemében ez elemek ugyanazok maradtak, csak formáik változtak. A ''dór oszloprendnek'' vannak a legnehezebb, legegyszerűbb formái és arányai; a ''jón oszloprend'' könnyedebb, elegánsabb, mintegy nőiesebb arányokat mutat, míg a ''korinthoszi'' a legnyúlánkabb arányú és a legdíszesebb kiképzésű.
 
Az alábbiakban tárgyaljuk a ''görög és római oszloprendeket'', az egyes alkotórészeket, és mutatjuk be, hogy miképp aránylanak azok egymáshoz és az alapul vett mérethez. Ezen alapul vett méret-egység ([[Marcus Vitruvius Pollio|Vitruvius]] nyomán) az oszlop alsó átmérőjének a fele, vagyis az alsó oszlop-átmérő sugara, az ún. [[modulus]], mely viszont 30 osztásra ([[partes]]) oszlik. A modulus szerint vannak megadva az egyes tagok méretei és a bemutatott példák bizonyítják, hogy maguk a görögök tekintették legkevésbbé e rendszert változhatatlan kánonnak, mert minden egyes esetben többé-kevésbbé módosították.
 
=== Dór oszloprend ===
 
A '''dór oszloprend''', egyszerű, kissé nehézkes (ld. az illusztráció jobb felső ábráját). Oszlopainak lába nincs, azoknak állóságot a lefelé erősen szélesedő törzs ad. A törzs magassága kezdetben 8, a stílus fénykorában mintegy 11 [[modulus]] ([[Parthenón]] [[Athén]]ben); előbb nyomottabb volt (a ''paestumi templomé'' 8<sup>1</sup>/<sub>3</sub> modulus) később nyúlánkabb lett (a ''nemaei Zeus templomáé'' 13 modulus). Oszloptávolság 2<sup>1</sup>/<sub>3</sub> – 2<sup>3</sup>/<sub>4</sub> modulus. A törzsön 20 élben illeszkedő íves vájat, [[kannelúra]] fut végig. Az oszlopfő a terhet fölvevő négyszögletes fejlemezből vagy [[abakusz]]ból, ezalatt a puhább (késő kor) vagy merevebb (fénykor) vonalú elliptikus [[echinusz]]ból áll, amelyet alul finom bemetszések, mint rácsavart kötelek fűznek az oszloptörzshöz. Az egész párkányzat magassága az oszlopmagasságnak mintegy <sup>1</sup>/<sub>3</sub>-a – <sup>1</sup>/<sub>4</sub>-e. A gerendapárkány egyszerű, sima, meglehetősen magas, fölül egy vékony lemezalakú kiugró taggal. A képpárkányt a 3 osztású [[triglif]]ek (melyek a faszerkezet gerendafőinek felelnek meg) négyzetalakú vagy hosszúkás négyszögű mezőkre, a [[metopák]]ra osztják, melyek szintén vagy simán maradtak, vagy domborművekkel lettek ékesítve. Minden oszloptengelyben van egy triglif, az oszlopok között pedig egy ''(monotriglifes szerkezet)'' vagy kettő (''ditriglifes szerkezet'')- alattuk [[cseppdísz|csöppek]] (''guttae''). A koronázó párkány fő alkatrésze egy erősen kiugró [[függőlemez]], a ''geiszón'', melyet alul a [[szarufő]]k (''mutuli'') ékesítenek. A templom hosszú oldalain a geiszón fölött végigfutó [[szima]] már a tetőzethez, illetőleg az oromzathoz tartozik.
 
=== Ión oszloprend ===
 
A karcsúbb, finomabb részletekkel bíró '''ión oszloprend''' (ld. az illusztráció második sorának első ábráját) oszlopai 16 – 18<sup>1</sup>/<sub>3</sub> modulus magasak, az oszlopközök pedig 4<sup>1</sup>/<sub>3</sub> – 7<sup>1</sup>/<sub>2</sub> modulus szélesek; a párkányzat az oszlopmagasságnak mintegy <sup>1</sup>/<sub>4</sub> – <sup>1</sup>/<sub>5</sub>-e. Az oszloptörzs egymástól pálcikákkal elválasztott 24 barázdával van tagolva. Az 1 modulus magasságú ión oszlopláb (legszebb e nemben) lényegében egy felső kisebb és egy alsó nagyobb [[tórusz]]ból (félköríves duzzadék) áll, melyeket a fölül behúzott homorú [[scotia]] választ el egymástól. Két változata alakult ki, az attikai és a kisázsiai jón. Az '''attikai oszloplábnál''' ehhez még egy négyszögletes [[plintusz]] is jön alul. Az oszlopfő vagy nyak nélkül vagy nyakkal simul a törzshöz és lényegében a ruganyos csivagonalú [[voluta|volutából]] áll, mely különösen jellemzi a párkányzat terhét és az oszlop ellenállását. A nyakat az oszloptörzsnek a törzs többi részétől egy kis [[asztragal]]lal elválasztott, pálmákkal díszített felülete alkotja. A gerendapárkány sima vagy 3 osztású (mely azt könnyebbé teszi), fölül néha a [[kimation]]nal (levél- vagy tojássor) díszített. A magas képpárkány vagy sima, vagy növényi vagy figurális ornamentekkel díszített. A koszorúpárkány 3 tagozatból áll: az erősen kiugró ''függőlemezből'' és az ezt koronázó ''[[szima|szimából]]'', az ez alatt levő ''fogsorból'' és végre az egészet alátámasztó tagozatokból (legtöbbnyire egy [[kimmation]]). Az egyes tagozatok sokszor levél- vagy gyöngysorokkal stb. gazdagon díszítettek.
 
=== Korinthoszi oszloprend ===
 
A '''korinthoszi oszloprend''' (ld. az illusztráció bal alsó ábráját) leginkább az oszlopfőben, azonkívül nyúlánkabb arányaiban tér el a jóntól. Oszlopmagasság 19 – 20 modulus, párkányzat mintegy <sup>1</sup>/<sub>4</sub> oszlopmagasság. Az oszlopláb az attikaihoz hasonló, plintusz nélkül; 24 kannelúrás törzse meglehetősen sudarosítva van (''entazis''), fejét 2 sor akantuszlevél díszíti, melyből, mint indák, ''volutaalakú'' díszítmények nőnek ki; ezek viszont az erősen homorú oldalakkal bíró abakuszt tartják. A párkányzat különféle ornamentekkel rendkívül gazdagon van díszítve, különösen a koronázó párkány, melynek középső tagozata a fogsor fölött még gyámkövekkel is bír.
 
== Itália: etruszkok és rómaiak ==
 
Az etruszkok és a rómaiak is a görög oszloprendek alapján építkeztek. Az etruszkoknál az ún. '''toszkán oszloprend''' (ld. az illusztráció bal felső ábráját) a dór oszloprend egy változataként élt. Maga az oszlop még egy külön talapzaton, az ún. [[oszlopszék]]en áll. (a görögöknél nincs hasonló példa) Oszlopszéket helyeztek a rómaiak is a többi oszloprend oszlopai alá.
29. sor:
A '''római oszloprendek''', a korinthoszit kivéve, melyet a rómaiak gazdag díszítése miatt karoltak fel, nem hoztak lényeges változást a görög oszloprendekhez képest. A dór oszloprendet egyszerűsége miatt keveset használták (''Marcellus színháza [[Róma|Rómában]], Herkules-templom [[Cora|Corában]]''); az oszlopoknak egy tóruszból és egy plintuszból álló lábat, az oszlopfőnek nyakat adtak. Az [[echinusz]] száraz, félköríves duzzadék lett, tojássorral díszítve. A párkányból a [[triglif]]ek sokszor elmaradtak, helyettük a koronázó párkányban fogsort vagy gyámköveket iktattak be.
 
A '''római ión oszloprendnek''' (ld. az illusztráció második sorának jobb oldali ábráját) csak oszlopfői és párkányzata díszesebb, csigavonalai csavartabbak. Viszont a római korinthoszi oszloprend rendkívül nagy gazdagságot és változatosságot mutat, sőt a jón és korinthoszi elemek összekeverésével egy új oszloprendet, az ún. '''kompozit oszloprendet''' (ld. az illusztráció jobb alsó ábráját) is megalkották. Kompozit oszlopok [[Diocletianus termái|Diocletianus]] és [[Caracalla termái]]n, [[Titus diadalíve|Titus]] és [[Septimius Severus diadalíve|Septimius Severus diadalívén]] láthatók.
 
A '''kompozit oszloprend''' az egyetlen teljesen önálló római oszloprend. Nevét onnan kapta, hogy a jón és a korinthuszi oszlopfőkből komponálták össze.
 
== Újkori oszloprendek ==
 
A '''[[reneszánsz]] korszak''' építészei szorgalmasan tanulmányozták [[Marcus Vitruvius Pollio|VitruviusVitruviust]]t, méregették és összehasonlították a fennmaradt római emlékeket (a görögökhöz nemigen fértek hozzá) és azokból, mint az olasz [[Vignola]], [[Serlio]], [[Palladio]] stb., a francia [[Perrault]], a német [[Dieterlein]] és mások, vagy körülbelül ugyanazokat a törvényeket állapították meg, vagy jobb-rosszabb kombinációkat teremtettek. Nagyban és egészben azonban a reneszánsz a római előképeket követte, végtelen változatosságot hozván be az egyes oszloprendekbe. A [[barokk]] és különösen a [[rokokó]] stílus az oszloprendeket még ötletszerűbben alakította át, az oszlopfők volutáit megfordították, a díszítésbe kagylókat, majd rusztikát kevertek (midőn az oszloptörzset alkotó dobokat, mint [[kváder]]eket külön kiemelték). A [[modern]] korszakban egyesek nagy erőfeszítéseket tettek új oszloprendek kitalálására, de semmi szükségszerűségen sem alapulván a dolog, az erőlködés hiábavaló volt, eredményre nem vezetett. Neoeneszánsz ízlésű építészetünk oszloprendjei a régi és ismert nyomokat követik.
 
{{pallas}}
{{Link FA|mk}}▼
{{Link FA|pt}}▼
 
[[Kategória:Épületszerkezeti elemek]]
 
▲{{Link FA|mk}}
▲{{Link FA|pt}}
 
[[en:Classical order]]
49 ⟶ 48 sor:
[[da:Klassiske søjleordener]]
[[de:Säulenordnung]]
[[eo:Kolonaj ordoj]]
[[es:Órdenes clásicos]]
[[ext:Órdenis crásicus]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Oszloprend”