„Horti Pál” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Pályafutása: bőv. jav.
7. sor:
[[1888]]-ban rendezte első önálló tájképkiállítását. ''A favágók'' című képét a Képzőművészeti Társulat megvásárolta. [[1890]]-ben a fõvárosi Iparrajziskola tanára lett. Itt fordult egyre inkább az iparművészet felé. [[1895]]-ben egy évre ismét külföldre utazott, s főleg [[München]]ben a művészi sokszorosítás különböző technikáit sajátította el. Visszatérve, sógora társaságában sokszorosító vállalatot alapított, amely azonban csak néhány hónapig volt működőképes, így a vállalkozás bukásának anyagi következményeit szinte haláláig viselnie kellett.
 
Iparművészeti tervei a ''Mintalapok''ban és a ''Magyar Iparművészet''ben jelentek meg, s egyre többet szerepelt bútor-, szőnyeg-és ékszertervezőként az Iparművészeti Társulat kiállításain. Ezután az agyagművesség felé fordulva kitanulta a fazekasmesterséget, a korongozást, a mázak készítését és égetését. Mázas kerámiai nagy sikert arattak az 1899-1900-as iparművészeti kiállításokon. Új patinázó és új zománcoló eljárást talált föl. Az előbbi szabadalmát a berlini Gladenbeck cég megvásárolta, a zománcoló eljárást már nem tudta szabadalmaztatni. Az Iparművészeti Társulat megbízásából ő rendezte az 1902. évi torinói kiállítás magyar iparművészeti csoportját, s [[1903]]-ban ugyancsak a társulat felkérésére a budapesti lakásberendezési kiállítást. Munkáival részt vett a [[párizs]]i (1900), a [[torinó]]i (1902), a st. louisi (1904) világkiállításon, sőt az utóbbi rendezéséhez 1904-ben feleségével [[New York]]ba költözött. Számos megbízást kapott itt, s ezért szabadságát meghosszabbítva bútorokat, üvegfestményeket, mozaik díszítéseket tervezett, s grafikai munkákkal foglalkozott, egyéb, új technikákkal kísérletezett. [[1906]]-ban a magyar kormány támogatásával [[Mexikó]]ba utazott, s az ottani prekolumbián kerámia emlékeiből gazdag anyagot gyűjtött. [[Guíllermo de Heredia]] építész gazdag gyűjtését, múzeumát tanulmányozta. Négy hónapig tartózkodott itt, s sárgalázban megbetegedett. Innen [[Japán]]ba utazott, s egy hónapot töltött főként [[Jokohama|Jokohamában]] és [[TokióbanTokió]]ban. Hazafelé jövet [[Mumbai|Bombay]]ban ismét sárgalázba esett és 6 napos agónia után meghalt.
==Művészete==
Az 1897-ben indult Magyar Iparművészet című folyóirat folyamatosan hírt adott Horti munkásságáról, amelynek skálája hihetetlenül gazdag volt. A bútortervezés és lakberendezési tárgyakon kívül, tapéta, üvegablak, szőnyeg, textil, kovácsoltvas és ötvöstárgyak, az agyagművesség és a zománckészítés, a könyvművészet területén is alkotott maradandót. Legfontosabb műveinek a formagazdagabb belga art nouveau és a síkszerűséget hangsúlyozó angol belsőépítészeti törekvések sajátos ötvözetét mutató bútorait és enteriőrjeit tekintik.
A 19/20. század fordulóján induló magyar iparművészet első nagy korszakának úttörője volt több mint egy évtizeden át (korai haláláig).
 
==Díjai==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Horti_Pál