„Külvárosi őrszoba” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hamza (vitalap | szerkesztései)
Hamza D. Ákos Külvárosi őrszoba
 
Hamza (vitalap | szerkesztései)
81. sor:
 
== A Magyar Film cikke a filmről ==
 
A magyar filmművészetben példátlan az a siker, amely – bevalljuk bizonyos tekintetben indokolatlanul – a népszerűség szárnyára kapta [[Karády Katalin]] nevét, hogy aztán olyan sztratoszférai magasságba szálljon, amely már a itt-ott a jóízlést is sértette. Tárgyilagos szemlélőnek be kell látni, hogy maga Karády ……. tehetett róla, hogy népszerűsége szétfeszítette azokat a kereteket, melyeket a mai, nem egészen kiegyensúlyozott lelkű embertípus teremtett. De ugyanilyen érthetetlen gyűlölettel fordult az imádott kedvenc felé a közvélemény, ami számtalan tüntetésben, fütyülésben és nem utolsósorban agyonhallgatásban nyilvánult meg. A tömegnek ez a viselkedése ugyancsak méltatlan és igazságtalan volt Karádyval, az énekesnővel szemben. Mert nem lehet elvitatni, hogy a gordonkahangú művésznő előadásmódja egyéni és stílusos, és amit a gramafon lemezeken is kielemeztünk, oly szép és tiszta kiejtéssel és hangsúllyal adja elő a szöveget, mint senki más.
Néhány havi szünet után megnyugodott a túlzó hangulat, s most a maga helyén találjuk a művésznőt.
A „Külvárosi őrszoba” talán szintén Karády személye köré épült, mint az a jó néhány másik film is, melyek producerei szerették volna a „[[Halálos tavasz]]” sikerét megismételni. Az ismétlődő siker ritka eset a filmszakmában. [[Marlene Dietrich]] is legnagyobb sikerét a „[[Kék Angyal]]” című filmben aratta s amerikai milliókkal sem tudták túlszárnyalni az első film diadalát. A „[[Dankó Pista]]” Európa szerte elért közönség eredményei mellett ugyancsak lemaradt a névtelenség szürkeségében a „[[Fráter Lóránd]]” és így a „[[Halálos tavasz]]”-t követő sikervágy nem válthatta be a reményeket. Most azonban, hogy Karády nevének neonbetűi hónapokra a raktárakba kerültek, áthidalódott az elteltség időszaka s a széria-sorozatba készült „Külvárosi őrszoba” pszichológiailag alkalmas időben került bemutatásra. A kánikula sem fogja túlságosan megtépázni ennek a filmnek lehetőségeit, melynek Karády egyik szereplője. Ebben az adagolásban találjuk meg őt méltó helyén és megértjük, mikor a bemutatón a filmvásznon való megjelenése alkalmával felhangzott a taps. – Az újságokban leközölt előzetes hirdetések teljesen mellőzték Karády nevét és helyette [[Csikós Rózsi]]t favorizálták mint női főszereplőt. Alapjában véve azonban a film lényegének megfelelően az első rendőrfilmről ([[film noir]]) hallottunk mindenhol. A szerény hangú előzetes beharangozás után lényegesen jobb filmet kaptunk, mint bári hitte volna. Kedves, valószínű és lelkesítő filmtéma került feldolgozásban azoknak a rendőröknek életéből, kikkel kellemes, vagy kevésbé kellemes vonatkozásban lépten-nyomon találkozunk. Mert durcáskodunk is ám, ha közlekedési kihágásaink közepette, vagy az első tétisénél bennünket is elér a rendőrkéz, de ugyanebben a sötétben nagyon is megnyugtató reánk egy-egy fegyveres őrszem közelének tudata.
91 ⟶ 92 sor:
Játéka sokkal jobb utóbbi filmjeinél s dalbetétje értékes gyöngyszeme a filmnek.
[[Nagy István]] próbarendőre igen jó. Az intelligens, fogékony falusi fiú figurája élettel van tele. Toronyi főtörzsőrmestere túl választékos, de a gyerekekkel való kapcsolata annál bensőségesebb. [[Csikós Rózsi]] kifogástalan. Kedves, lányos, - több volna tőle. [[Makláry János]] javíthatatlan bűnözője kitűnő. Rosszasága „mélyről jövő”. Örömmel látnánk gyakrabban is filmen. Szépen komponált muzsikája jól illik a cselekmény alá. Slágerszámának (Nincs kegyelem) melódiája máris közismert. Közönségnek tetsző, mint nagy egészében a film is.
 
(Gy. K. E.)
 
 
== Forrás: ==