„Külvárosi őrszoba” változatai közötti eltérés

A magyar filmművészetben példátlan az a siker, amely – bevalljuk bizonyos tekintetben indokolatlanul – a népszerűség szárnyára kapta [[Karády Katalin]] nevét, hogy aztán olyan sztratoszférai magasságba szálljon, amely már a itt-ott a jóízlést is sértette. Tárgyilagos szemlélőnek be kell látni, hogy maga Karády ……. tehetett róla, hogy népszerűsége szétfeszítette azokat a kereteket, melyeket a mai, nem egészen kiegyensúlyozott lelkű embertípus teremtett. De ugyanilyen érthetetlen gyűlölettel fordult az imádott kedvenc felé a közvélemény, ami számtalan tüntetésben, fütyülésben és nem utolsósorban agyonhallgatásban nyilvánult meg. A tömegnek ez a viselkedése ugyancsak méltatlan és igazságtalan volt Karádyval, az énekesnővel szemben. Mert nem lehet elvitatni, hogy a gordonkahangú művésznő előadásmódja egyéni és stílusos, és amit a gramafon lemezeken is kielemeztünk, oly szép és tiszta kiejtéssel és hangsúllyal adja elő a szöveget, mint senki más.

Néhány havi szünet után megnyugodott a túlzó hangulat, s most a maga helyén találjuk a művésznőt.

A „Külvárosi őrszoba” talán szintén Karády személye köré épült, mint az a jó néhány másik film is, melyek producerei szerették volna a „[[Halálos tavasz]]” sikerét megismételni. Az ismétlődő siker ritka eset a filmszakmában. [[Marlene Dietrich]] is legnagyobb sikerét a „[[Kék Angyal]]” című filmben aratta s amerikai milliókkal sem tudták túlszárnyalni az első film diadalát. A „[[Dankó Pista]]” Európa szerte elért közönség eredményei mellett ugyancsak lemaradt a névtelenség szürkeségében a „[[Fráter Lóránd]]” és így a „[[Halálos tavasz]]”-t követő sikervágy nem válthatta be a reményeket. Most azonban, hogy Karády nevének neonbetűi hónapokra a raktárakba kerültek, áthidalódott az elteltség időszaka s a széria-sorozatba készült „Külvárosi őrszoba” pszichológiailag alkalmas időben került bemutatásra. A kánikula sem fogja túlságosan megtépázni ennek a filmnek lehetőségeit, melynek Karády egyik szereplője. Ebben az adagolásban találjuk meg őt méltó helyén és megértjük, mikor a bemutatón a filmvásznon való megjelenése alkalmával felhangzott a taps. – Az újságokban leközölt előzetes hirdetések teljesen mellőzték Karády nevét és helyette [[Csikós Rózsi]]t favorizálták mint női főszereplőt. Alapjában véve azonban a film lényegének megfelelően az első rendőrfilmről ([[film noir]]) hallottunk mindenhol. A szerény hangú előzetes beharangozás után lényegesen jobb filmet kaptunk, mint bári hitte volna. Kedves, valószínű és lelkesítő filmtéma került feldolgozásban azoknak a rendőröknek életéből, kikkel kellemes, vagy kevésbé kellemes vonatkozásban lépten-nyomon találkozunk. Mert durcáskodunk is ám, ha közlekedési kihágásaink közepette, vagy az első tétisénél bennünket is elér a rendőrkéz, de ugyanebben a sötétben nagyon is megnyugtató reánk egy-egy fegyveres őrszem közelének tudata.

A film a rendőrlaktanya udvarán kezdődik. A legénységet, próbarendőröket kiképzik és útjukra engedik a tapasztaltabbakhoz való beosztásban. Ilyen próbarendőr Tóth XVII. János is ([[Nagy István]]), kinek egyetlen ismerőse akad szöveget is szívesen hallgattunk a fővárosban. Falubelije idősebb rendőr főtörzsőrmester (Toronyi), aki mindjárt pártfogásába veszi az ifjú rendőrt, sőt leányának is ([[Csikós Rózsi]]) hamarosan megtetszik a jóképű falusi gyerek. A kis otthon melege fészekrakásra készteti a fiatalokat is és ennek érdekében az új próbarendőr a leendő após mellé kér szolgálati beosztást. Az Angyalföld kétes hírű környéke lesz az új éjszakai őrjáratok, razziák területe s egyik éjszakai lebujban a harmonikásleány (Karády) szeme megakad a délceg rendőrön. Rafinériájának egész tárházát vonultatja fel a fiú meghódítására, akit ugyan bizonyos mértékig érzékileg megejt, de meghódítani nem képes. A faluról jött becsületes rendőrszív páncélfaláról hamar lepattannak az álnokság és a bűnös múlt hamis gyöngyszemei, pedig a javulás jószándéka megvillant a nő életében. Csak a gyermeklélek képes az őszinte javulásra s az öreg rendőr javító keze meg is mutatja építőerejét.

Az éjszakai lebúj apacsleánya nem találja meg az utat a tiszta élet felé s kedvesének áldozata lesz, a falusi rendőr pedig megszépítheti a megérdemelt tiszta otthont.

A rendőrök életét nemes egyszerűséggel mutatja be a „Külvárosi őrszoba” írója és rendezője. Nem hosszadalmasak a katonás fegyelmű gyakorlatok sem, hiszen az újdonság erejével hatnak. A történet maga egyszerű és minden részletében elképesztő. Emlékkövet állít azoknak a rendőrhősöknek, kiknek már szoborban, hírlapi cikkekben számtalan emléket állított a magyar közönség kegyelete.

Éppen a rendőrök tudják legjobban, hogy a delikvens a kihágást elkövető egyén hány esetben hivatkozik a rendőr „emberségére”, jószívére, elnézésére.

Bizony számtalanszor kell diplomatának lennie, hogy ezerszínű feladatát helyesen, korrekt módon oldja meg önállóan a rendőr. Ezt az „emberséget” fogta meg a rendező ([[Hamza D. Ákos]]) és így lelket adott az első rendőrfilmnek. Fényképezésben kissé több gazdagság is elkelt volna. (Az apacsvilág tanyái mindig filmszerűen hatnak.) Laktanyafelvételek jók. Karády ruhái stílustalanok, gyengék, fényképezése, világítása előnytelen, bár nincs a film rovására.

Játéka sokkal jobb utóbbi filmjeinél s dalbetétje értékes gyöngyszeme a filmnek.

[[Nagy István]] próbarendőre igen jó. Az intelligens, fogékony falusi fiú figurája élettel van tele. Toronyi főtörzsőrmestere túl választékos, de a gyerekekkel való kapcsolata annál bensőségesebb. [[Csikós Rózsi]] kifogástalan. Kedves, lányos, - több volna tőle. [[Makláry János]] javíthatatlan bűnözője kitűnő. Rosszasága „mélyről jövő”. Örömmel látnánk gyakrabban is filmen. Szépen komponált muzsikája jól illik a cselekmény alá. Slágerszámának (Nincs kegyelem) melódiája máris közismert. Közönségnek tetsző, mint nagy egészében a film is.