„Terror” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a iw linkek jav. |
→Nevezetes példák a történelemből: bővítés |
||
19. sor:
===Sztálini „nagy terror”===
A [[Szovjetunió]]ban [[1937]]-[[1938|38]] közötti úgynevezett „nagy terror” időszakában [[Joszif Visszarionovics Sztálin|Sztálin]] és az akkori belügyi népbiztos, [[Nyikolaj Ivanovics Jezsov|Jezsov]] vezetésével államilag üldözték az [[állampárt|kommunista párt]] ellenségeit. A volt [[kulák]]ok, volt szovjetellenes pártok tagjai, volt cári hivatalnokok mellett a külföldi rokonsággal vagy ismerősökkel rendelkezők voltak a leggyanúsabbak. A terror kiterjedt a hadsereg és a nagyvállalatok vezetőire is, és a végül már a párton belül is állandósultak a leszámolások. Körülbelül 800 000 áldozatot követelt.
===Magyarországi példák===
====Vörösterror és fehérterror====
{{fő|Magyarországi Tanácsköztársaság#A forradalmi terror}}
====Nyilas terror====
{{fő|Szálasi Ferenc#Szálasi, a nemzetvezető}}
====Kommunista diktatúra====
{{fő|Rákosi Mátyás#Rákosi-korszak}}
Rákosi Mátyás szovjet minta alapján, a belső ellenséggel való leszámolás címén kezdte meg a leszámolását. A nevével jelképezett korszakban az [[emberi jogok]] súlyos sérelmet szenvedtek. Sokakat ért megtorlás: a [[koncepciós per]]ekben kivégzettek száma száz és kétszáz fő közé tehető. További szászezreket börtönöztek be, telepítettek ki, vagy egyéb büntetéssel súlytottak.
A korszak jellemzője volt (szintén sztálini mintára) a koncepciós perek. A leghiresebb a [[Rajk-per]], illetve a [[Tábornokok pere]].
==Irodalom, jegyzetek, forrás==
| |||