„Heurisztika” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: ar, bg, bs, ca, cs, da, de, eo, es, fi, fr, he, id, io, it, ja, lt, nl, nn, no, pt, ru, sl, sr, sv, th, uk, zh |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
'''Heurisztika''' gör. heureszisz (''rátalálás'') szóból származik. Az új [[igazság]]ok módszeres fölfedezésének művészete, az a folyamat, amelynek során nem szigorúan szabatos [[logika]]i következtetéssel jutunk el a [[Premissza|premisszáktól]] a [[konklúzió]]ig, ám az eredmény helyes lesz. Másképpen: az egyértelmű [[algoritmus]]ok helyett próbálkozásokkal, korábban megszerzett tapasztalatok felhasználásával működő feladatmegoldási módszer.
A jelenkori [[Filozófia|filozófiában]] azokat a fogalmakat, tételeket, eljárásokat és módszereket nevezik heurisztikusnaknak - ill. tulajdonítanak nekik heurisztikus értékeket -, amelyek hozzájárulnak ismereteink bővítéséhez, ám anélkül, hogy képesek volnának megalapozni az így szerzett ismeret bizonyságát.
A [[Matematika|matematikában]] heurisztikusnak az olyan gondolatmenetet nevezik, amely még nem bizonyított állítások mellett érvel, tapasztalati tényekből megfogalmazott tulajdonságok segítségével.
Ha heurisztika útján sikerül egy problémát megoldani, akkor a bizonyítás már szigorú [[logika]]i úton is elvégezhető, az eredeti heurisztikus módszerek feleslegessé válnak.
Az az eljárás, amely szerint a tanító az ő kérdései, valamint a tanulóknak e kérdésekre adott feleletei segítésével törekszik tanítványai tudatában általános ítéleteket, igazságokat, szabályokat, [[törvény]]eket megállapítani. A heurisztika az erotematikus vagy másképp párbeszédes tanalaknak egyik fajtája s így ellentéte az akroamatikus vagy előadó tanalaknak, amely szerint a tanító maga beszél, magyaráz, közöl s adja készen a tudásanyagot. A heurisztika természetesen nem alkalmazható ott, ahol merőben új anyagnak a közvetítéséről van szó, de ott igen, ahol a tanulókat önállóságra akarjuk szoktatni a képzetek és fogalmak összefűzésében. Nagy haszna a heurisztikának, hogy
20. sor:
* a tanulót tevékenységre ösztönzi és beszélőképességét fejleszti.
Az a rész, amely az invencióról, a szónoki beszéd anyagának és alapgondolatának feltalálásáról szól.
27. sor:
Lásd a [[művészettörténet]] cikket.
* Kiss Olga: A matematikai heurisztika és a felfedezés hermeneutikája
| |||