„Miroslav Krleža” változatai közötti eltérés

Haláláig dolgozott, volt gyanús, üldözött, megtűrt és ünnepelt személy is. Anyanyelvi szinten tudta a horvát, a magyar, a német nyelvet, valamint írt, olvasott és beszélt franciául és oroszul. Jól ismerte az irodalmat és művészeteket, de a természettudományokban, filozófiában, a klasszikus kultúra történetében is jeleskedett. Stílusát romantikus és realista hagyomány jellemzi, mely expresszionizmussal, szürrealizmussal, néhol pedig klasszicista és avantgárd törekvésekkel vegyül. Világnézete a feltétlen demokratizmus és a szovjet bolsevizmustól tudatosan elkülönülő szocializmus ötvözete, egyben liberális, de a kapitalizmus önzésétől távol tartja magát. Műveinek spektruma szinte végtelen: szerepelnek benne hangulatos szerelmi költemények, kíméletlen szatírák, bírálja a múltotmúltat és a jelent.

Fő művei közé tartozik a "Petrica KerembuchKerempuh balladájaballadái" c. költeménysorozat (magyarul Csuka Zoltán fordításában Éjtszakának virrasztója, Magyar Helikon, 1959), mely 1936-ban jelent meg, s a horvát múlt évszázadait idézeiidézi szemléletes képekben; valamint a sajátságos Glembay-sorozat, mely évtizedekig alakult. EzutóbbiEz utóbbi 3 drámából és 11 kisregénybőlelbeszélésből álló összefüggő sorozat, melyben a horvát polgárság létét és hanyatlását mutatja be.