„Francia nyelvtan” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Sakic19 (vitalap | szerkesztései)
Sakic19 (vitalap | szerkesztései)
326. sor:
 
== Névmások ==
=== A személyes névmások alakjai ===
=== Személyes névmás ===
 
{| class="wikitable"
365. sor:
 
A magázás a ''vous'' alakkal történik.
 
Fontos megjegyezni, hogy a hangsúlytalan személyes névmás a franciában mindig csak ragozott igével együtt állhat, a magyarban ezen névmásokat csak hangsúlyozás esetén használjuk.
 
=== A személyes névmások helye ===
 
==== Egyenes szórendű mondatok ====
 
Az alábbi táblázatban a személyes névmások sorrendjét mutatjuk be (melyek közül értelemszerűen nem szerepel mindig mindegyik egy mondatban):
 
<center>
{|class="wikitable"
! Hangsúlytalan alanyesetű || Első vagy második személyű részes || Tárgyesetű || Harmadik személyű részes || Ragozott ige (állítmány) || Jelentés
|-
|| Je || te || le || || montre || "Megmutatom neked (azt)"
|-
|| Je || || vous || lui || présente || "Bemutatom Önt neki"
|-
|}
</center>
 
Ezen személyes névmások az '''avoir''', '''être''' segédigéket és a '''faire''', '''laisser''' félsegédigéket mind megelőzik, pl.: "''Je te l'ai dit''" ["Megmondtam (neked azt)"]. Az '''aller''', '''venir''', '''devoir''', '''pouvoir''', '''vouloir''', '''savoir''' félsegédigék ragozott alakja és a főnévi igenév azonban közrefogják ezen névmásokat, pl.: "''Je vais vous lui présenter''" ["Bemutatom majd Önt neki"].
 
Amennyiben van a mondatban, az '''''y''''' és/vagy '''''en''''' határozói névmások '''minden névmást''' (és/vagy igét) '''megelőznek''', pl.: "''J'en ai marre''" ["Elegem van belőle"]. Ezen két határozói névmás egymást általában kizárja, együtt csak az ''Il y'en a'' ["Van abból"] személytelen szerkezetben szerepelhetnek.
 
Az '''egyes szám harmadik személyű névmás''' a beszélt nyelvben '''elhagyható''', amennyiben teljesen világos, hogy miről van szó, pl.: "''Oui, je (le) sais''" [
"Igen, tudom"].
 
==== Fordított szórendű mondatok ====
 
Kérdésekben, illetve alárendelő tagmondatokban az alanyesetű névmások a '''ragozott ige''' (tehát az igei állítmány vagy a ragozott segéd- vagy félsegédige) '''után''' állnak, és '''kötőjellel kapcsolódnak''' hozzá. A tárgy- és részes esetű névmások a ragozott ige előtt állnak az előző pontban megfogalmazott szórend szerint. Példák:
 
- Alanyesetű névmás a ragozott ige után: "'''''Sais-tu''' jouer au tennis ?''" ["Tudsz teniszezni?"]. Amennyiben a ragozott ige néma ''e''-re vagy magánhangzóra végződik, és azt magánhangzóval kezdődő személyes névmás követi, úgy ezen két szó közé egy '''ejtéskönnyítő ''t''-t''' helyezünk, mely mindkettőhöz kötőjellel kapcsolódik, pl.: "'''''A-t-il''' déjà fini ?''" ["Végzett már?"].
 
- Tárgyesetű névmás a ragozott ige előtt: "'''''Nous avaient-ils''' invité ?''" ["Meghívtak minket?"].
 
==== Felszólító mondatok ====
 
A felszólító mondatokban alanyesetű névmás nem szerepelhet, a részes és tárgy esetű ragok pedig az ige után, kötőjellel kapcsolódnak ahhoz az alábbi sorrendben:
 
<center>
{|class="wikitable"
|-
! Felszólító módú ige || Tárgy esetű névmás || Részes esetű névmás* || Határozói névmás (y vagy en) || Jelentés
|-
|| Dis || le || moi || || "Mondd meg (nekem azt)!"
|-
|| Donne || || m' || en || "Adj abból!"
|-
|}
</center>
 
A példamondatok írásban: "''Dis-le-moi.''" és "''Donne-m'en.''" (a franciában a felszólító mondat végén csak különösen erős érzelmet kifejező tartalom miatt állhat felkiáltójel).
 
Megjegyzés: a '''''me''''' tárgy vagy részes esetű névmás '''helyett''' a hangsúlyos '''''moi''''' alakot használjuk a felszólító módú ige után. Amennyiben azonban ezt határozói névmás követi, úgy az '''''m'y''''' vagy '''''m'en''''' alakot használjuk.
 
==== Tagadó mondatok ====
 
A felszólító mondatok speciális esete a tagadó mondat, melyben az alany esetű névmás elmarad, a többi névmás azonban az egyenes szórendnél megismert sorrendben helyezkedik el (vagyis a ragozott ige előtt) a ''ne'' tagadó szó után, pl.: "''Ne me le dis pas''" ["Ne mondd ezt nekem!"] vagy "''Ne le lui demande pas''" ["Ne kérdezd meg ezt tőle!"].
 
=== A hangsúlyos névmások ===
 
A hangsúlyos névmásokat '''igék nélkül''' (általában kiemelésnél) használjuk, pl.: "''C'est moi, l'élève hongrois''" ["Én vagyok a magyar diák"]. A même(s) szót kötőjellel kapcsolva ezen névmásokhoz a '''magam''', '''magad''', stb. alakokat kapjuk, pl.: "''Je faisais moi-même''" ["Egyedül/Magam csináltam"].
 
=== A visszaható névmások ===
 
Ezen névmások csak '''visszaható igékkel''' együtt használhatóak, és (kivétel a felszólító mondat) az '''ige előtt''' állnak, pl.: "''Je me lave''" ["Megmosakszom"]. A '''felszólító mondatban''' az '''ige után''' kerülnek, és a '''hangsúlyos''' alakú névmást használjuk, '''kötőjellel''' kapcsolva az igéhez, pl.: "''Tais-toi''" ["Hallgass el!"].
 
=== Egyéb névmások ===
 
==== Birtokos névmások ====
 
Jelentésben a magyar birtokos névmással egyeznek meg, alakjuk a birtokolt tárgy nemétől és számától függ:
 
<center>
{|class="wikitable"
|-
! rowspan="2" | || colspan="2" | Egyes szám || rowspan="2" | Jelentés || rowspan="2" | Többes szám || rowspan="2" | Jelentés
|-
! Hímnem || Nőnem
|-
! rowspan="2" | Első személy
||le mien || la mienne || az enyém || le/la nôtre || a miénk
|-
||les miens || les miennes || az enyéim || les nôtre || a mieink
|-
! rowspan="2" | Második személy
|| le tien || la tienne || a tiéd || le/la vôtre || a tiétek / az Ön(ök)é(i)
|-
|| les tiens || les tiennes || a tieid || les vôtres || a tieitek / az Ön(ök)é(i)
|-
! rowspan="2" | Harmadik személy
|| le sien || la sienne || az övé || le/la leur || az övék
|-
|| les siens || les siennes || az övéi || les leurs || az övéik
|-
|}
</center>
 
==== Mutató névmások ====
 
A mutató névmások lehetnek '''semlegesek''' (ezek elvont fogalmakat vagy cselekvéseket jelölnek), vagy '''hím-''' illetve '''nőneműek''' (ezek konkrét főneveket vagy személyeket jelölnek).
 
'''Semleges''' névmások:
 
- '''Ce''': mindig az être ige előtt áll. Pl.: "''C'est vrai''" ["Ez igaz"], "''Ce sont les miens''" ["Ezek az enyémek"].
 
- '''Ça''': a legáltalánosabb mutató névmás. Pl.: "''J'aime bien ça''" ["Nagyon szeretem ezt/azt"].
 
- '''Ceci''' és '''cela''': közelre (vagy előre) illetve távolra (vagy későbbre) mutató, választékos mutató névmások. Pl.: "''Comme ce tableau montre, oui, ceci''" ["Mint ez a táblázat mutatja, igen, ez itt"].
 
'''Hímnemű''' névmások:
 
Egyes számban a '''celui''', többes számban a '''ceux''' alak használatos (ezekhez kötőjellel kapcsolódhat a '''-ci''' illetve '''-là''' toldalék a közelre vagy távolra mutatás kifejezésére). Pl.: "''Je voudrais un stylo. Oui, celui-ci me va''" ["Szeretnék egy tollat. Igen, ez jó lesz"].
 
'''Nőnemű''' névmások:
 
Egyes számban a '''celle''', többes számban a '''celles''' alak használatos (az előbb említett toldalékok ezekhez is kapcsolódhatnak). Pl.: "''J'aime bien les ancienne maison, comme celle-là''" ["Szeretem a régi házakat, mint az ott"].
 
==== Vonatkozó és összetett névmások ====
 
==== Határozói névmások ====
 
=== Határozói névmás ===