„Kisnémedi” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
18. sor:
Kisnémedi a fővárostól 40 km-re észak-keletre fekszik, a Cserhátalja és a Gödöllői-dombság találkozásánál a Némedi patak völgyében. A környék legmagasabb pontja a falutól északra fekvő Baglyas hegy(325m).
==Története==
A község területén feltárt legrégibb régészeti lelet az őskorból való cseréptöredék. A népvándorlás korától a XIV. századig terjedően vannak tárgyi emlékek, melyek már a folyamatos megtelepedést bizonyítják.
A település neve, maga a „Némedi” név a korai oklevelekben különböző alakokban fordul elő. Először 1065 körül a százdi apátság alapító levelében Nywyg, majd 1268-ban Neueg, 1334-ben Niveg, később Nemegy, Nemed alakban.
A falu 1325-ig a Rátót nemzetségéé volt, majd nem sokkal ezután az Ákos nemzetségbeli Mikcsé. 1401-ben Kisnémedi földesura Micsk bán unokája: Prodavizi Istvánnak nevezi magát, mert apja a mai Horvátország területén fekvő Prodavizben töltötte be a báni tisztséget.
1425-ben Prodavizi István fia Miklós elcserélte Nemeget 11 Pest megyei községgel együtt Zsigmond királlyal, aki 1426-ban eladományozza Gathali Miklós váci püspöknek.
1541 Budavár eleste után Kisnémedi is a török hódoltság területévé vált, de az akkori viszonylagos nehéz megközelítése, a keleti szomszéd Püspökszilágy településsel együtt fennmaradt és túlélte a török megszállást, míg a környezetében lévő lakott települések szinte teljesen elnéptelenedtek.
Kisnémedi végig lakott település volt a török hódoltság közel másfél évszázada alatt is. A mohácsi vész után Kisnémediben 19 földesúr rendelkezett birtokrésszel 1945-ig. Ezek sorában 1660-es korabeli tizedjegyzék megemlíti a Gosztonyi családot, mint Kisnémedi földesurait, akik aztán itt élnek közel 300 évig egyfolytában egészen 1945-ig.
==Nevezetességei==
| |||