Wikipédia

„III. Jazdagird szászánida király” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Alexbot (vitalap | szerkesztései)
31 431 szerkesztés
a Bot: következő hozzáadása: nl:Yazdagird III
HunyadymBot (vitalap | szerkesztései)
54 223 szerkesztés
a Bot: Szasszanida => Szászánida
2. sor:
 
[[Image:Yazdgardiii.jpg|thumb|III. Jazdagird pénzérméje, uralkodásának 11. évéből]]
'''III'''.'''Jazdagird''' (?-651) [[II. Huszrau]] egyik unokája, a [[SzasszanidaSzászánida Birodalom]] 29. és egyben utolsó királya [[632]]-[[651]] között. III Jazdagird 632. [[június 16]]-án lépett trónra.
 
==Politikai háttér==
Trónralépésének évében jelentek meg az első iszlám arab hódítók perzsa területen. A háborús évek Bizáncot és Perzsiát egyaránt meggyengítették, de a perzsák mégsem voltak képesek ellenállni az iszlám arab hódításnak a gazdasági válság, magas adók, vallási problémák, merev társadalmi rétegződés, a földesurak növekvő hatalma, és az egymást követő uralkodóváltások miatt.
Valójában a szasszanidákszászánidák sohasem fejtettek ki igazi ellenállást az iszlám arab seregek által kifejtett nyomással szemben.
==Uralkodása==
III.Jazdagirt még gyermek volt, mikor trónra került, ezért tanácsnokai kormányoztak helyette. Ők képtelenek voltak a kis feudális királyságok csoportjára degradálódott Birodalmat újra egyesíteni, annak ellenére, hogy Bizánc már nem jelentett fenyegetést, mivel a háborús évek legalább annyira meggyengítették, mint Perzsiát és maga is az arabok ellen küzdött.
12. sor:
Az első perzsa-arab csata [[634]]-ben volt [[Puente]] mellett. Ez perzsa győzelemmel végződött, ennek ellenére nem oszlatta el az arab fenyegetést. Az arabok nem sokkal később ismét feltűntek [[Khalid-ibr-Walid]] vezetésével, aki [[Mohamed]] tanítványa és az arab seregek vezére volt.
 
[[637]]-ben az [[Omar ibn al-khattab]] vezetése alatt álló muzulmán sereg [[Al-qadisiyyah]] síkságán legyőzte a nagyobb létszámú perzsa sereget, melyet [[Rostam Farrokzhad]] vezetett. Ezután az arabok hosszú ostrom után elfoglalták a perzsa fővárost, [[Ctesifontét|Ctesifonte]]. A csata után Omar ibn Al-Khattabb kalifa megpróbálta rávenni III. Jazdagirdet, hogy térjen át iszlám hitre, de ő ezt elutasította, és kelet felé menekült, maga után hagyva a birodalmi kincstár nagy részét. A Ctesifontét elfoglaló arabok nem sokkal a perzsa király elmenekülése után gyakorlatilag a nullával tették egyenlővé a [[szasszanidaszászánida]] kormányzatot, s ezzel olyan finanszírozási forrást kaparintottak meg, mellyel minden céljukat megvalósíthatták.
 
Feltételezhető, hogy az asawara perzsa lovagság képes lett volna legyőzni az arabokat, de a perzsa erők sosem tudtak időben egyesülni és hiányzott az erős császári kéz. Néhány szasszanidaszászánida kormányzó megpróbálta összevonni erőit, hogy feltartóztassa az arabokat, de ezek az erőfeszítések nem hoztak eredményt, mivel hiányzott a központi hatalom és a kormányzók seregét az arabok a nihawandi csatában megsemmisítették. Ezután a Birodalom védtelen maradt az arabokkal szemben, mert hiányzott a katonai vezetés, megtizedelődött a sereg, lerombolták gazdasági forrásait, eltűnt az asawara lovagi kaszt.
 
Értesülvén a nihawandi vereségről III.Jazdagirt a perzsa nemesség nagy részével még északabbra menekült, [[Jorasán]] provinciába. Jazdagirdet [[651]]-ben egy molnár megölte Mervben (Sogdiana). A maradék nemesség Közép-Ázsiában telepedett le (főleg Jwrizmban), ahol nagy mértékben hozzájárultak a perzsa kultúra és nyelv ottani elterjedéséhez. Szintén részt vettek az első iráni dinasztia, a Szamanid megalapításában.
28. sor:
{{DEFAULTSORT:Jazdigird 03}}
 
{{SzasszanidaSzászánida király
|elozo= [[IV. Huszrau]]
|kovetkezo= -
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/III._Jazdagird_szászánida_király”