„Csák Kálmán” változatai közötti eltérés

A tenkei Csák Kálmán anyai ágon a Medra család leszármazottja. A családi hagyományt követve ôt is [[molnár]]nak szánták. Elég hamar megismerkedett a mesterséggel, a [[malom]] és a molnárok életével. Alig lehetett három-négy éves, amikor a hôn szeretett nagyapa, az [[Arad megye]]i [[Bél]] (Beliu) községben lévô malom tulajdonosa vasárnaponként vállára vette, és a [[Béli-hegység]] völgyeiben barangolva malomkônek alkalmas szikladarabokat kerestek. Ma az ôsz halántékú muzeológus boldogan emlékszik vissza azokra a kiruccanásokra, és bizonygatja, hogy ezekben gyökerezik az egész életét betöltô gyûjtôszenvedély. Mert a gyûjtést elég hamar elkezdte: különösen ôslénykövületeket, ásványokat és állattani anyagot gyûjtött elôszeretettel.

A tenkei Néptanács akkori elnöke, a néhai Onucz János is elutazott Bélfenyérre, és megtekintette Csák Kálmán gyûjteményétgyűjteményét. Nyomban megígérte, hogy odahaza Tenkén megfelelômegfelelő helyrôlhelyről fog gondoskodik egy állandó kiállításnak. Be is tartotta az ígéretét: nem sokat kellett várni, és aA gyûjteménygyűjtemény feldolgozott részét bárki megtekinthette vasárnaponként Tenke fôutcájánakfúutcájának egy addig üres üzlethelyiségében, a nagyváradi múzeum kimustrált tárlóiban. Ekkor már a rajoni, sôtsőt a megyei vezetôkvezetők is felfigyeltek Csák Kálmán munkásságára. Végül Galamb Lászlónak, a váradi múzeum régészének javaslatára, a megyei mûvelôdésiművelődési szervek elôterjesztéseelőterjesztése alapján a MûvelôdésiMűvelődési Minisztérium jóváhagyta a Csák-féle magángyûjteményre alapozott tenkei természetrajzi múzeum megnyitását. Ekkor [[1956]]. május 15-ét írtak, ettôlettől a dátumtól kezdve lett a tenkei molnárból hivatalosan is muzeológus, ettôlettől a dátumtól kapott fizetést azért a munkáért, amelyet már több mint tíz éve végzett szeretettel, lelkesen, mondhatni szenvedéllyel.

Ezzel még nem oldódott meg minden. Továbbra is akadtak kiadások, amelyeket Csák Kálmán saját zsebébôlzsebéből fedezett. A református fiúiskola múlt századi épülete, amelyet a múzeum számára kijelöltek, csaknem romokban állt. A falak álltak ugyan, de mindenfelé hullott a vakolat, a tetôtető beázott, a korhadt deszkalépcsôkdeszkalépcsők egyre-másra leszakadtak, a földes kapualj rendszeresen megtelt sárral. A vakolást, a meszelés, az asztalosmunkát mind magánerôbôl kellett elvégezni, de [[1956]] nyarán már több száz látogató fordult meg a múzeumban: idôsek, fiatalok, tanulók, helybeli kíváncsiskodók ("Ugyan mit csinált már megint ez a Csák Kálmán?!), de fürdôvendégekfürdővendégek, turisták is szép számmal.

A szenvedélye érdekében csaknem mindent feláldozó gyûjtôbôl lett muzeológus életének új szakasza következett. A nyugdíjazásáig tartó 30 éves idôszakotidőszakot részben a gyûjteményekgyűjtemények tervszerûtervszerű kiegészítésére fordította (újra átfésülte azokat a területeket, ahonnan még anyagra volt szükség, és beépítette a hiányzó "láncszemeket"), másrészt pontosan meghatározta és kialakította a múzeum tárgykörét. A rendbe tett természetrajzi múzeum két részlegén az érdeklôdôk megismerkedhettek a [[Fekete-Körös]] völgyének földtanával és kövületeivel, valamint állatvilágával (láthattak itt gyûrûsgyűrűs férgektôlférgektől a kígyászsasig mindent, többek között a néhai Kovács Attila által [[1962]]-ben kifogott 25 kilós harcsát is, amely sokáig rekordnak számított).

Csák Kálmán számos múzeumot meglátogatott, sok tudományos dolgozatot és szakkönyvet lapozott fel, de a kiállítást saját elképzelései szerint rendezte. Mint mondja: "Nem akartam senkit utánozni, nehogy még azt mondják, hogy elloptam az öteleteiket!" És a tenkei múzeum nagyon ötletesen mutat be mindent. A Körös-völgyi állatokat diorámákban ismerteti, vagyis természetes környezetüket utánzó háttérrel. Így könnyebb megérteni az életkörülmények biztosításának fontosságát, a szennyezôdés megakadályozásának szükségességét, lehetôségeitlehetőségeit. Néhány megnevezés: Tavasz a [[Holt-Körös]] egyik ágán, A Fekete-Körös halai, Nyáron a [[Fekete-KörösönKörös]]ön. A földtani részlegen látható egy-egy völgy kicsinyített, de centiméterre pontos szelvénye, keresztmetszete. Megkülönböztetett figyelmet érdemel a körösmarti (Râpa) BörzôBörző-domb szelvénye, amelyen jól láthatók a hiénák járatai, s mindaz, amit fészkükbe hurcoltak: egy 5,2 kilogrammos mamutfogat, csontszilánkokat és tojáshéjat talált ott a gyûjtô. Ilyen leletek alapján a paleontológusok (az ôslénytan szakemberei) meg tudják állapítani egy bizonyos hely, néha egy egész vidék földtani, éghajlati fejlôdését. Harminchétezer leltári tárgy (különösen földtani és ôslénytani anyag) és még több mint ötvenezer lelet raktáron – ennyi a tenkei természetrajzi múzeum mai vagyona. Ennyi egy emberélet kitartó, odaadó, szenvedélyes munkájának eredménye.