„Csíksomlyói Római Katolikus Gimnázium” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
22. sor:
1667-től világi tanárokat is alkalmaztak, a tanítást pedig Róma támogatta.
Az első csíksomlyói diáknévsorokat
1699-ben felvetődött az iskola bővítésének és egy új iskola építésének gondolata, valamint a más vidékről jött tanulók (háromszékiek, fogarasiak, moldvaiak) számára egy bentlakás építése.
[[Lukács Mihály]], aki 1692–1694 között az iskola tanulója, majd 1698–1699-es tanévben a tanára, 1725. szeptember 2-án már mint apostoli jegyző és kozmási plébános írt levelet [[Csíkszék]] hatóságához, amelyben értesítette a szék vezetőségét, hogy hajlandó néhány bentlakó tanulónak a költségét fedezni. Ugyanazon év november 21-én kelt végrendeletében vagyona örökségéül az általa alapított csíksomlyói szemináriumot jelölte meg.
34. sor:
A csíksomlyói szerzetes tanárok főként misztériumjátékokat, vallásos tárgyú színjátékokat írtak, amelyeket a diákok adtak elő. A darabok előadására kiváló lehetőséget nyújottak a Mária tiszteletére rendezett pünkösdi búcsúk. Az előadásokat a búcsú körmenete után mutatták be [[Kissomlyó]] oldalán elhelyezett szabadtéri színpadon. Húsvét negyhetén tartották a [[passió|passiójátékokat]], a nagypénteki [[misztérium|misztériumokat]]. A [[székelyföld]]i színjátszás kezdetét is jelentették ezek az előadások. A csíksomlyói iskolai színjátszás virágkora 1720-1784 közé tehető.
1754-ben hozzáfogtak egy új iskolaépület felépítéséhez. Ebben az időszakban újították fel teljes egészében a templomtól az iskoláig vezető, 117 méter hosszú, kőlábakkal ellátott fedett folyosót, melyet 1741-ben építettek [[Potyó Bonaventura]] és Kun László tanárok, valamint [[Csató Elek]]szerzetes atya hozzájárulásával. (Ezt a folyosót 1911-ben bontották le.)
Az 1754-ben elkezdett az építkezés azonban támogatás hiányában abbamaradt, csak 1780-ban folytatódott.
43. sor:
[[Mária Terézia]] 1773-as rendeletét követően, amely a német nyelvet tette kötelezővé az oktatásban, az iskola tanulóinak száma jelentősen apadt.
1830-ban a szeminárium bővítésével párhuzamosan felvetődött a gimnázium bővítésének gondolata is.
1834-ben Györfi Ferenc, a gimnázium igazgatója és a rendház főnöke azzal a kéréssel fordult a Guberniumhoz, hogy az új szeminárium építésével egyben a gimnázium épületét is bővítsék ki. Kérését jóváhagyják, építési biztosként Puskás Tamás csíksomlyói plébánost jelölték ki, az építőmester pedig Kremer János volt.
Az építkezés 1837 tavasza és 1838 ősze között zajlott.
A csíksomlyói diákság életében is sorsfordító jelentőségű volt az [[1848-
Az iskola csak 1851-ben nyitotta meg újra kapuit előbb az elemi osztályok számára és a kolostorban. A katonaság által lefoglalt épületet fokozatosan és nehezen tudták visszaszerezni.
71. sor:
A gimnázium igazgatói 1851-től 1911-ig, a Csíkszeredába való átköltözésig:
*1851-1852 Varga Kelemen
*1852-1854 Szontagh József
*1854-1859 Bodó Alajos
*1859-1864 Horváth Károly
*1864-1865 Both Ferenc
*1865-1870 Nagy Imre
*1870-1891 [[Imets Fülöp Jákó]]
*1891-1900 [[Bándi Vazul]]
*1900-1911 [[Pál Gábor]]
*1911-től [[Kassai Lajos]], ebben az évben költözött át a gimnázium a mai [[Márton Áron Gimnázium]] épületébe.
==Források==
|