„Portál:Mátra” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
20. sor:
{{portáldoboz|vörös|cím=A Hónap Szócikke|logó=Crystal Clear action find.png|tartalom=
<span style="color:#7B3F00; ">
[[Kép:Gyongyos - Matra-railroad1.jpg|250px|right|thumb|A Mátravasút [[Mk48]] típusú mozdonya Gyöngyösön]]
A [[Mátra|Mátrában]] az első keskeny [[Nyomtávolság|nyomközű]] [[vasút|vasut]]at [[1906]]-ban az Egri Érseki Uradalom építette. A 600 [[mm]] [[nyomtávolság]]ú lóvontatású pálya mely [[Gyöngyössolymos]]tól északra a Nagy-völgyben volt található, később a nyírjesi vonal nevet kapta. Szintén az uradalom építette egy évvel később a csukás-völgyi vonalat a szalajkaháztól [[Mátraszentimre]] alá, majd magántőkéből elkészült a Monostor-völgyi vonal. [[1914]]-ig összekötötték a pályákat, így alakítva ki egy teljes fuvarozási hálózatot a Mátrában.
[[1916]]-ban a lóvontatást felváltotta a [[mozdony|gőzmozdony]]. Az első mozdonyt Liza névre keresztelték. Mivel Gyöngyös és Gyöngyössolymos között még nem volt vasúti összeköttetést, a mozdonyt közúton kellett elvinni: Az útra síneket fektettek, amiken végiggurult a mozdony, majd a mögötte lévő pályát felszedték és elé rakták. A művelet 11 napig tartott. 1917-ben ez hiányzó szakasz is megépült.
A ma is működő [[Gyöngyös]] [[Mátrafüred]] közötti pályát [[1923]]. [[június 5.|június 5-én]] adták át a teherforgalomnak. Egy szakasza Gyöngyöstől a Farkasmályi borpincékig már 1911-ben üzemelt, a város 1918-ban elkészítette a tervet a folytatásra, de a gazdasági helyzet miatt öt évet kellett várni a megvalósulásig. A vonal a ''Gyöngyös-Benei Vasút'' nevet kapta. (Bene Mátrafüred régi neve.)
Az [[1925]]-ben lezajlott felújítás alkalmával a szárnyvonalakat átépítették 760 [[mm]]-es nyomtávúra. [[1926]]. [[június 19.|június 19-én]] indult meg a rendszeres személyszállítás; 1928-ban a Gyöngyösi végállomást az Orczy-kastély mellé tették, 835 m-rel hosszabbítva meg a vonalat. Az [[1930-as évek]] elején [[Gyöngyös]] városa megvásárolta a magáncégek kezében lévő [[Gyöngyös]] – [[Mátrafüred]] szakaszt. Ennek a szakasznak [[1932]]. [[május 12.|május 12-étől]] lett hivatalosan is a neve Mátravasút. Ezen a vonalon akkor a Karcsi és a Gizi nevű mozdonyok voltak szolgálatban.
''([[Mátravasút|Bővebben]])''
}}
{{portáldoboz|vörös|cím=Szócikkek|logó=Vista-kate.png|tartalom=
'''Földrajz'''
73 ⟶ 82 sor:
<!--Tudtad-e-->
{{portáldoboz|vörös|cím=Tudtad-e, hogy...?|logó=Nuvola apps remote.png|tartalom=
A Mátra az [[Északi-középhegység]] egyik, [[vulkán|vulkanikus]] eredetű tagja, amely 900 négyzetkilométeren terül el a [[Cserhát]] és a [[Bükk (hegység)|Bükk]] között. Itt található [[Magyarország]] két legmagasabb hegycsúcsa, a ''[[Kékes]] (1014 m)'' és a ''[[Galya-tető]] (965 m)''. Kiterjedése kelet-nyugati irányban 40–50 km, észak-déli irányban 15–22 km. A [[Kárpátok]] belső vulkáni övezetéhez tartozik, de formáit a [[miocén]] vulkánosság óta már jelentősen átalakították az utólagos szerkezeti mozgások és az [[erózió]].
}}
{{Oszlop-2}}
<!--Kiemelt kép-->
{{portáldoboz|vörös|cím=A hónap képe|logó=Crystal Clear app gadu.png|tartalom=<div style="width:98%">
[[Fájl:Map of Mátra.png|400px]]<br> A Mátra térképe
}}
{{portáldoboz|vörös|cím=Kategóriák|logó=Vista-kate.png|tartalom=
| |||