„Tradicionális logika” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a fájl;bélyegkép |
a Bot: Csere: XIX. század => 19. század |
||
3. sor:
A döntő hatást erre az irányzatra [[Arisztotelész]]en (i. e. 384 – i. e. 322), a görög filozófia nagy alakján kívül a [[sztoikus filozófia|sztoikusok]] [[sztoikus logika|logikai munkássága]] gyakorolta. A középkorban a [[skolasztikus]] logikatudósok továbbfejlesztették Arisztotelész elméleteit, melyek az [[Organon]] c. gyűjteményben jelentek meg; és kialakítottak egy szimbolikus és formális jellegű, logikai [[tradicionális logika#Kategorikus szillogizmusok|szaknyelvet]]. A skolasztikus logika fénykora főként a XIII. század. Ezután több évszázados hullámvölgy következett, melyből egyetlen tudós, [[Gottfried Wilhelm Leibniz]] ([[1646]] – [[1716]]) emelkedik ki (de ő meglehetősen magasra!).
A logika a középkorban nagyjából ennél tovább nem is fejlődött, sőt a kor végére még a skolasztikus felfedezések nagy része is elfelejtődött. Ez részben azzal magyarázható, hogy a [[felvilágosodás]] korában a logikával szemben fontosabbá váltak az empirikus tudományok; részben azzal, hogy a későbbi korok [[filozófus]]ai ([[Hume]], [[Kant]], [[Hegel]]) a logika addigi [[lételmélet]]i és [[nyelvfilozófia|nyelvelmélet]]i filozófiai alapjairól az [[énfilozófia|énfilozófiára]] és a [[dialektika|dialektikára]] helyezték a hangsúlyt. A tradicionális logikát mindenképpen szokás megkülönböztetni a
== [[Ismeretelmélet]]i alapok ==
| |||