„Sigmaringen” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a a német Sigmaringen oldal beillesztése a fordítás sablon ablakába |
városrészek + középkori történelem |
||
26. sor:
'''Sigmaringen''' [[Baden-Württemberg]]ben, a [[Duna]] partján épült város, a Sigmaringen kerület székhelye és második legnagyobb települése.
== Földrajza ==
Sigmaringen a Duna völgyében
=== Városrészek ===
A város a belső városmagra, valamint Gutenstein, Jungnau, Laiz, Oberschmeien és Unterschmeien városrészekre tagolódik.
{| class="wikitable"
!Címer || Városrész || Lakosság || Terület
|-
|[[Fájl:Wappen Sigmaringen.svg|30px|Sigmaringen]] || Sigmaringen (városmag) || 11.758 || 3.429 ha
|-
|[[Fájl:Wappen Gutenstein.svg|30px|Gutenstein]] || Gutenstein || 512 || 1.311 ha
|-
|[[Fájl:Wappen Jungnau.svg|30px|Jungnau]] || Jungnau || 740 || 2.235 ha
|-
|[[Fájl:Wappen Laiz.svg|30px|Laiz]] || Laiz || 2.856 || 979 ha
|-
|[[Fájl:Wappen Oberschmeien.svg|30px|Oberschmeien]] || Oberschmeien || 434 || 1.059 ha
|-
|[[Fájl:Wappen Unterschmeien.svg|30px|Unterschmeien]] || Unterschmeien || 263 || 490 ha
|}
== Története ==
36 ⟶ 54 sor:
A 11. században, a [[Középkor#Korai középkor (5-10.század)|korai középkor]] végén emelték az első erődítményt a völgyet lezáró sziklákon. Az első írásos feljegyzés [[1077]]-ből származik, amikor [[Sváb Rudolf]] német ellenkirály sikertelenül ostromolta a várat.<ref>A [[Petershauseni kolostor]] krónikájából származó feljegyzés: ''Onnan ''Sigimaringin'' várához vonult Rudolf király, és megostromolta azt. Mikor azonban tudomására jutott, hogy [[IV. Henrik]] seregével közeledik az [[Alpok]] hágóin keresztül, hogy felmentse az erődítményt, elvonult Szászországba.''</ref> A város hivatalos megalapítására 1250-ben került sor.
Az első papról 1231-ben tesznek említést Laizban. [[1275]]-ben már [[15]] plébános tartozott a laizi [[dékán (egyházi)|dékánság]] alá.
[[1325]]-ben megvette a várost II.Ulrich, [[Württemberg]] [[grófja]]. 1480-ban kapott önálló plébánost Sigmaringen, azonban az elhunytakat még egészen [[1744]]-ig a laizi [[temető]]ben helyezték végső nyugalomba.
[[1460]]-ban és [[1500]]-ban [[kastély|kastéllyá]] építették át a várat. 1535-ben a [[Hochenzollern]] házra száll Sigmaringen vára és városa, majd [[1539|négy évvel később]] a kastély pusztító tűzvésznek esett áldozatul. 1540-ben szerződésben is rögzítették a Hochenzollernek fennhatóságát Sigmaringen és [[Veringen]] felett.
A [[harmincéves háború]] során [[1632]]-ben a [[Svéd Királyság|svédek]] elfoglalták a kastélyt, majd Horn tábornok egy évvel később visszafoglalta. Ekkor a kastély keleti részé leégett.
<!--
Der erste Pfarrer in Laiz wurde 1231 erwähnt. 1275 gehörten zum Dekanat Laiz 15 Pfarreien. Zum Kirchspiel Laiz gehörend, werden 1377 die [[Filial]]en Sigmaringen, Brenzkofen, Gorheim, Hedingen, Bold (Paulterhof), Inzigkofen, Ober- und Unterschmeien genannt.
1325 wurde die Stadt an Graf [[Ulrich III. (Württemberg)|Ulrich III. von Württemberg]] verkauft. 1415 erhielt [[Friedrich I. (Brandenburg)|Friedrich VI.]] die Markgrafschaft Brandenburg. Von ihm stammt das preußische Königs- und Kaiserhaus ab. 1480 erhielt Sigmaringen eine eigene Pfarrei. Die Verstorbenen fanden jedoch bis 1744 auf dem Laizer Friedhof bei der Kirche ihre letzte Ruhestätte.
| |||