„Celeborn” változatai közötti eltérés

[[Galadriel]] és Celeborn történetét [[Tolkien]] egészen haláláig alakította, még életének utolsó hónapjában is dolgozott rajta. E tárgyú írásainak nagyrésze befejezetlen, sőt ellentmond egymásnak és a már korábban kiadott műveknek .<ref>Ezeket az ellentmondásokat ebben a szócikkben igyekszünk úgy feloldani, hogy a tartalmi pontok közül az első mindig a Gyűrűk Urán és a Szilmarilokon alapuló legyen. A később összegyűjtött jegyzetváltozatok a további tartalmi pontokban kerülnek ismertetésre.</ref>.

[[A szilmarilok]],<ref>J.R.R. Tolkien: ''The Silmarillion''. HarperCollins, London, 1999., ISBN 0-261-10273-7, p.130,282,306,358</ref>, valamint [[A Gyűrűk Ura]]<ref>J.R.R. Tolkien: ''A Gyűrűk Ura'' – III. A király visszatér. Európa Könyvkiadó, Bp., [[1999]]. ISBN 963-07-6228-5, p.478</ref> egyaránt úgy írja, hogy Celeborn [[Beleriand]]ban élt azokkal a [[Tündék#CSoportjaik|teler tündék]]kel, akik nem keltek át a Tengeren [[Valinor]]ba. Ezen tündék, a sindák legnagyobb csoportját [[Elwë Singollo]], más néven Elu Thingol vezette és [[Doriath]]ban telepedtek le. Celeborn Doriath hercege volt, Thingollal rokonságban.<br>Bár a kanonikus írások nem szólnak erről a rokonságról, logikailag azonban beilleszthető a vázolt képbe Tolkien egy koncepciója, mely szerint Elwének (és így [[Olwë|Olwének]]) volt egy fiatalabb fivére, akit [[Elmo|Elmónak]] hívtak.<ref>J.R.R. Tolkien: ''Unfinished Tales''. HarperCollins, London, 1998. ISBN 0-261-10362-8, p. 301</ref>. Elmo fia volt [[Galadhon]], akinek két fia volt: Celeborn és [[Galathil]]. Ezt az elképzelést alátámasztja a Szilmarilok is,<ref>''The Silmarillion'', p.282</ref>, melyben Galathil lányát, [[Nimloth]]t Celeborn rokonaként töntetik fel.<br>Itt, Doriathban ismerkedett össze [[Galadriel]]lel és itt házasodtak össze.

Létezik egy esszé<ref>''The Silmarillion'', p.301-310</ref> – talán a leghosszabb ebben a témában -, mely szerint az Ered Luinon átkelve az [[Esthajnal tó]]nál telepedtek le egy időre. A [[Másodkor (Középfölde)|Másodkor]] 350. és 400. esztendeje között születhetett e szerint a történet szerint kettejük fia, [[Amroth]].<ref>Az ő „létezése” azonban vitatott, hiszen ez az egyetlen esszé, amiben Amroth mint Celeborn és Galadriel fia jelenik meg. Sem a Gyűrűk Urában, sem máshol nem tesz róla említést Tolkien. Ellenben más történetekben Amrotht mint Lórieni hercegként, később Lórien királyaként írja le Tolkien. Pl.''Unfinished Tales'', p. 310-321. A történet ezen részének ismertetésében Amrotht mint Celeborn fiát fogadjuk el</ref>. A [[Másodkor (Középfölde)|Másodkor]] 500-as éveire [[Szauron]], [[Morgoth]] tanítványa mozgásba hozta a Gonoszt [[Középfölde|Középföldén]]. Ugyan ténykedése alig volt még ekkor érzékelhető, a bölcsebbek - Galadriellel az élükön - érzékelték, hogy valami gonosz munkálkodik [[Arda|Ardán]], és ez a gonosz [[Középfölde]] Keleti feléről terjed. Ezt látva, valamint a [[törp]]ök útján [[Khazad-dûm]]ról, Móriáról is értesülve Galadriel ösztönözte férjét, hogy költözzenek Keletre, alapítsanak ott lakhelyet a [[tündék]]nek. Celeborn ezt ellenezte, mert sosem kedvelte a törpöket és sosem bocsátott meg nekik [[Doriath]] lerombolásáért. Galadriel mégis meggyőzte Celebornt. Így alapították meg e történet szerint a [[Másodkor (Középfölde)|Másodkor]] 700. esztendejében<ref>''Unfinished Tales'', p.303 alapján. A Gyűrűk Ura függeléke azonban Eregion megalapítását [[Másodkor (Középfölde)|mk.]] 750-re teszi. ''A Gyűrűk Ura'' – III. A király visszatér, p.478</ref> [[Eregion]]t, melynek ura és úrnője lettek. [[Másodkor (Középfölde)|Mk]]. 750-ben<ref>''Unfinished Tales'', p.304</ref> alapították meg és kezdték el építeni [[Eregion]] fővárosát, ''Ost-in-Edhil''-t. Eregion virágzott, mind Mória, mind Ost-in-Edhil gazdagodott a két város kapcsolata által. [[Celebrimbor]], [[Fëanor]] leszármazottja,<ref>A legtöbb forrás alapján. De például ''Unfinished Tales'' p.304,324 szerint Celebrimbor Gondolinból származott.</ref>, a nagyszerű fémmíves szintén elkísérte Celebornt és Galdrielt Eregionba, így még jobban tökéletesíthette tudását, hiszen sokat tanulhatott Mória törpjeitől is. Ezekben az időkben kerültek kapcsolatba a [[lothlórien]]i tündék a sindákkal, noldákkal. Ennek hatására kezdett el a lórieni [[Tündék#Csoportjaik|nanda]] kultúra „sindarizálódni”. [[Szauron]] ekkoriban úgy gondolta, legjobban a „barlangjában” tud harcolni az „oroszlán” ellen, így pompás alakot magára öltve Eregionba ment, hogy ott magát mint a [[valák]] küldöttét, a [[tündék]] segítőjét tüntesse fel. Rájött, hogy legnagyobb ellensége Celeborn és Galadriel, ezért hozzáfogott, hogy a náluk fogékonyabb lélekben, Celebrimboréban ébressze fel az öntudatot és a hiúságot. Társaival együtt Celebrimbor megalakította az ''Ékkőfaragók Népe'' (''Gwaith-i-Mírdain'') titkos társaságot, mely [[Másodkor (Középfölde)|mk.]] 1350 és 1400 között átvette a hatalmat Celeborntól és Galadrieltől. Ennek hatására Galadriel átkelt [[Mória|Mórián]], ám Celeborn nem szeretett volna átkelni a törpök lakhelyén, így ő ezen történet szerint Eregionban maradt. Szauron - miután az Egy Gyűrű titka lelepleződött - megmutatta magát teljes valójában, serget gyűjtött és Eriador meghódítására indult. Elsőként Eregion szenvedte el a Gonosz csapását. Celebornnak sikerült egy ideig feltartani Szauron seregét - addig, amíg [[Elrond]], [[Gil-galad]] tündekirály kapitánya egyesülni nem tudott velük. Ám Szauron mind számban, mint erőben felülmúlta az egyesített sereget is, így kénytelenek voltak visszavonulni. Az Ellenség karmai közül csak Mória törpjei és Lórien tündéi (akiket Amroth vezetett) mentették meg őket, de Elrondnak és Celebornnak sikerült annyi emberrel, amennyivel tudtak Észak felé menekülni. Mória bezárult, Elrond pedig létrehozta [[Völgyzugoly|Imladrist]], ahová bárki betérhetett, aki a Gonosz elől menekült.

Egy másik változat, mely az ''Amroth és Nimrodel'' címet viseli és [[1969]]-ben (tehát igen későn) keletkezett, azonban másképp kanyarítja Celeborn és Galadriel történetét a Másodkorban<ref>Az esszé koncepciója szerint a továbbiakban (a szócikk következő részeiben is) Amrotht <u>nem</u> tekintjük Celeborn és Galadriel fiának, hanem ő Lórien Hercege, Királya</ref>. E történet<ref>''Unfinished Tales'' p.314-317</ref> szerint [[Eregion]] bukása után sok nolda menekült át a Ködhegység keleti oldalára, Lórienbe. Részben őket vezetve, részben azért, hogy Lórient keleti előretolt őrségként fenn tudják tartani, Celeborn Lórienbe utazott és megerősítette a területet. Galadriel mindeközben Lindonban tartózkodott, nem kelt át Celebrimbor puccsa után Mórián.<ref>Egyébként ez a puccs sehol máshol, így ebben az esszében sem említődik meg</ref>. Mikor a jelentések szerint [[Szauron]] visszavonult mordorba és figyelme Kelet felé fordult, Celeborn csatlakozott Galadrielhez Lindonban.