„Írezés” változatai közötti eltérés

A szövéskor fellépő húzó és koptató igénybevétel hatására a [[fonal]] szerkezete megbomlana. Ennek elkerülésére alkalmazzák az írezést, amelynek során ragasztóanyagot juttatnak a fonalba, amely részben a fonal belsejében elhelyezkedő elemiszálakat ragasztja össze, részben bevonatot képez a fonal felületén, ami a felületen levő szálvégeket lesimítja és leragasztja. Írezéskor tehát olyan anyaggal kezelik a fonalat, amely jól tapad a szálakhoz, rugalmas, sima felületű és jól ellenáll a szövés közben ható igénybevételeknek. Megfelelő írezéssel a fonal szakítóereje akár 30%-kal is megnövelhető.<ref name=autogenerated1>{{cite book|author=Autorenkollektiv|title=Handbuch der Textilwaren, Band 1|publisher=Fachbuchverlag Leipzig|year=1972}}</ref>.

Az íranyagnak csak a szövés folyamatában van szerepe. A szövés befejeztével el kell távolítani, mert zavarja a további kikészítő műveleteket (fehérítést, színezést, színnyomást).<ref name="autogenerated1"/>. Az írtelenítés forró vízben történő kimosással történik (ezért kell az íranyagnak vízoldhatónak lennie). A keményítő lebontásához gyakran [[enzim]]eket (amilázok) adnak a mosófürdőhöz. Más eljárásnál a mosóvízhez adagolt oxidáló szerekkel vagy biológiai úton (baktériumok segítségével) bontják le a keményítőt.<ref name="autogenerated2"/>. Az írtelenítés több órás kezelés, amely végezhető a szövetek mosására alkalmas berendezésen, vagy külön e célra szerkesztett, folyamatos működésű írtelenítő gépen.