„Medresze” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: zh:梅德雷斯 |
a Bot: következő módosítása: zh:伊斯蘭學校; kozmetikai változtatások |
||
1. sor:
[[
A '''medresze''' ([[Arab nyelv]]en: مدرسة, ''madrasa'' tsz.: مدارس, ''madāris'')
Az alapítványi támogatással és állami irányítással működő iskolákban a diákok a [[Korán]] ismeretén és értelmezésén túl vallásjogot, állam- és [[jogtudomány]]t , [[közigazgatás]]t, továbbá [[orvostudomány|
A kezdetben egy tanár köré csoportosuló oktatási forma a [[Szeldzsuk Birodalom|Nagyszeldzsuk
A török hódoltság alatt számos medresze működött [[Magyarország]]on. A budai Nagymecsethez (Nagyboldogasszony-, ma [[Mátyás-templom]]) kapcsolódó Musztafa pasa medreszéjét [[Szokollu Musztafa]] budai pasa (1566-1578) alapította.
10. sor:
== Etimológia ==
A szó gyökere a háromtagú arab د-ر-س ('''d-r-s'''), amely tanítást, vagy tanulást jelent. A (مفعل(ة mafʻal(a) formula hozzáadásával (''a hely, ahol "valami" történik'') alakult ki az elnevezés mai alakja: ''„a hely, ahol a tanulás / tanítás történik”''.
Önmagában a szó általában nem jelöli a képzés típusát (alsó- vagy felsőszintű,
A [[héber nyelv]]ben a hangzásban hasonló „''midrasha''” szó jelentése szintén a „''tanulás helye''”.
== Kialakulása és jellemzői ==
[[
[[
Az első medreszéket [[Nizám al-Mulk]] [[szeldzsuk]] nagyvezír hozta létre alapvetően politikai célzattal. Nizám valódi államférfi volt, <ref>Pragmatikus, józan elveit, vallási és politikai nézeteit ''Szijászatnáme'' („A politika könyve”) című művében foglalta össze.</ref>
Nizámot
A [[Bagdad]]ban alapított, első ilyen jellegű intézményt 1066-ban
Nizám 1091-ben a bagdadi medreszébe hívta tanítani [[Mohamed al-Gazálit]] (1058-1111), a kor legnevesebb tudósát. Nizám és a szultánok a [[szúfizmus]]t is pártfogolták, és igyekeztek az állam szolgálatába állítani muszlim misztikusokat is. ''Mohamed al-Gazáli'' miszticizmustól sem mentes filozófiai, teológiai rendszerére<ref> Az államot pusztán morális-jogi alapon illeti meg a hatalom, és hatalma nem isteni eredetű, mint a kalifáé</ref> támaszkodva ''Nizám'' alakította ki az iszlám államhatalom ma is érvényben levő jogi, filozófiai normáit.<ref>Markus Hattstein A nagyszeldzsukok története Iszlám, 351 o.</ref>
A bagdadit gyorsan követték a birodalom nagyvárosaiban a hasonló jellegű iskolák, így [[Nisápúr]]ban, [[Herát]]ban, [[Damaszkusz]]ban, [[Moszul]]ban, [[Balh]]ban, [[Gazna|Gaznában]], [[Mérv]]ben és [[Baszr]]ában, [[Iszfahán]]ban
A medreszék nem egyszerűen ''Korán'' iskolák voltak, hanem olyan közép- és felsőfokú oktatási intézmények, amelyekben a jövő vallási, jogtudós és hivatalnoki elit rétegét képezték, így az állam és vallás már kezdettől fogva összekapcsolódott. Törekvéseihez a már eddig is meglévő oktatási formát
A ''maszdzsid'' mecsetekhez kötött oktatási forma volt, amelyben az oktatás a vallásjog (ennek tudománya a „''fikh''”) magyarázataira és koránértelmezésekre korlátozódott. A tanárok oszlopokhoz támaszkodva, [[Mekka]] felé fordulva adták elő a tananyagot, a hallgatóság ismétlésekkel és vitákkal tarkított figyelmétől övezve. A mecsetek köré épült vendégfogadókban („''hán''”) szálltak meg a sokszor iskoláról iskolára vándorló diákok, ezért kívül eshettek az oktató folyamatos látókörén. ''Nizám al-Mulk'' összevonta ezeket az intézményeket (''madszdzsid'' és ''hán'') és
A ''medreszék'' alapítói a maszdzsiddel ellentétben
A mecsetek alacsony szervezettségű, alapfokú oktatásával ellentétben a medreszék komoly tantervvel rendelkeztek. A nagy tekintélyű tanárok és a diákok sokszor egyenruhában jártak, és az iskola biztosította számukra a szálláshely mellett a napi többszöri étkezést, illetve
A tanítás alatt a tanár egy kis pulpituson ült, mellette a tanársegédek, akik fennhangon elismételték a tanár szavait, körülöttük a tanulók térdeltek és visszhangozták az elhangzott szöveget.
A
Némely medresze könyvárában a kor leghíresebb műveit lehetett tanulmányozni, amelyeket könyvtárosok kezeltek. A tanárok mellett sokszor „segédtanárok” álltak alkalmazásban. Természetesen a medreszékből nem hiányozhatott az imafülke ([[mihrab]]) és az előtte, esetleg a minbarról
[[
A medreszék számának nagymértékű növekedése egy határon túl már a minőség rovására ment. Ennek ellenére híres oktatási központok alakultak ki, többnyire neves tanárok, illetve új eszmék, elméletek körül, amelyeket az iszlám világ minden tájáról érkezett diákok tízezrei látogattak. Az uralkodók szívügyüknek tartották az oktatás helyzetét, egy-egy híres tudós, tanár megszerzése az általuk alapított medreszékbe tekintélyüket növelte.
A ''Nagyszeldzsuk Birodalom'' egész területén elterjedt oktatási formát szívesen vették át a környező iszlám államok. A szeldzsukok hanyatlása után, az amúgy kegyetlenkedéseiről hírhedt [[Timur Lenk]] birodalmában, [[Buhara]] és [[Szamarkand]] mint az oktatás fellegvárai váltak ismertté. Korabeli források szerint a bukharai medreszékben, az [[1790]]-es években mintegy harmincezer diák tanult, valódi egyetemi városi hangulatot adva az [[üzbegisztán]]i városnak.
A feltörekvő [[Oszmán Birodalom]], többek között, az [[anatólia]]i szeldzsuk medresze-hálózat (elsősorban [[Konya]], [[Antalya]] központokkal) megtartásának és továbbfejlesztésének
== Építészet ==
[[
A medreszéknek már a kezdetektől fogva két típusa alakult ki: az egyiket nyitott udvar jellemezte, míg a másik esetben az udvart tetővel fedték be.
Régi, fedett medreszék találhatók az egykori [[dánismend]] tartományban, [[Niksar]]ban és [[Tokat]]ban (Çukur- <elsüllyedt> medresze, 12. század). Mindkettő az uralkodó, ''Jagi-basán'' megrendelésére készült. Alaprajzuk hasonló: a fedett, kupolás udvart két, különböző hosszúságú, kétszintes, „L” alakú épületszárny fogja közre.
A diákok lakóhelyiségei a bejárati- és a baloldalon találhatók, a nagyobb szobákat jobboldalt és a hátsó épületrészek között alakították ki.
A központi területet egy [[íván]] foglalja el. Ez a fajta elrendezés a 13. századig jellemző a
Ez az elrendezés jellemző a [[konya]]i [[Karatay-medresze|Karatay-medreszére]] ([[1251]]) és a [[Minait-medresze|Minait-medreszére]] ([[1256]] körül), valamint a şayi [[Taj-medresze|Taj-medreszére]] is ([[1278]]/[[1279]]). Az aszimmetrikus alaprajzú [[Çaca Bey-medresze]] ( [[Kirşehir]], 1272/1273), amelyben négy ''ívánt'' építettek, ennek az építési formának egy változata.
Az általában kisebb méretű kupolás, fedett udvaros anatóliai ''szeldzsuk'' medreszék mellett, a másik típust nyitott udvar jellemzi, amelybe két vagy négy ívánt is építettek. A kétívános medreszékben
A legrégebbi építményen, a
A végső, kanonizált forma csak a későbbi korokban alakult ki.
Az ''ívános'' megoldások legszebb példái a [[pistáq]]-al, azaz monumentális kapuboltozattal ellátott medreszék [[Szamarkand]] ''Registan terén'' (15-16. század), ahol három gazdagon díszített medresze ([[Sír-dár|Sír-dár-medresze]],[[Ulugh-bég|Ulugh-bég-medresze]], [[Tila Kara|Tila Kara-medresze]]), egyedülálló módon keretezi az egyetemi városrész központját, a Regisztán („poros”) teret .
Az iszlám világban
<div align="center"
<div align="center"
<div align="left" class="NavContent">
{| border="1" cellpadding="4" cellspacing="0" class="toccolours" style="float: right; width: 500px; clear: both; margin: 0.5em 0 1em 1em; border-style: solid; border:1px solid #7f7f7f; border-right-width: 2px; border-bottom-width: 2px; border-collapse: collapse; font-size: 95%;"
267. sor:
</div>
== Jegyzetek ==
{{források}}
== Források ==
* Iszlám művészet és építészet (2005) ISBN 963-9552-61-5
* Robinson, Francis: Az iszlám világ atlasza (1996) ISBN 963-548-364-3
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.terebess.hu/keletkultinfo/medreszek.html Kéri Katalin: Medreszék a középkori iszlám világban]
* [https://christal.elte.hu/curriculum2/Okor-kelet/Okori.es.keleti.muveszet/index.asp_id=568.html Szeldzsuk medreszék]
321. sor:
[[tr:Medrese]]
[[uk:Медресе]]
[[zh:
|