„Sarlókajsza” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Bot: <references /> cseréje {{források}}-ra |
a Bot: 2 referencia összevonva. (Hibakód: 81) |
||
36. sor:
A mai település eredetileg két község, Sarlóska és Kajsza egyesítéséből keletkezett. Sarlóskát [[1113]]-ban ''"Sorlo"'' alakban a zoborhegyi apátság birtokainak leírásában említik először. [[1246]]-ban ''"Kius Sarlo"'' néven szerepel. A nyitrai káptalan birtoka, melynek itt birtokközpontja volt, majd a [[16. század]]tól az esztergomi érsekségé. A Solymosi és Elefánti családoké, később a [[17. század]]ban az Uzovics és a [[18. század]]ban a Bartakovics családé volt. [[1715]]-ben 20 ház állt a településen. [[1720]]-ban csak 7 portája adózott. [[1787]]-ben 44 házában 257 lakos élt. [[1828]]-ban 47 háza és 329 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Sarlóskát [[1897]]-ben egyesítették Kajszával.
Vályi András szerint ''"SARLUSKA. Két falu Nyitra Várm. egyiknek földes Ura a’ Nyitrai Káptalanbéli Uraság, másiknak pedig G. Berényi, és több Urak; ez fekszik Rippényhez közel, mellynek filiája; ama’ pedig Üzbeghez közel, mellynek filiája; lakosaik katolikusok, és másfélék is, határbéli földgye egygyiknek jó, ’s Molnoséhoz majd hasonlító; de a’ másiké soványabb."'' <ref name="auto_Z9/pA4Y02AAGLw5ucvnDog">{{Vályi}}</ref>
Fényes Elek szerint ''"Sarluska, tót falu, Nyitra vgyében, Üzbégh mellett, 803 kath., 23 zsidó lak. F. u. a nyitrai káptalan. Ut. p. Nyitra."'' <ref name="auto_nHTSG7bRxLkIIc6+P0rkwg">{{Fényes}}</ref>
Kajsza [[1598]]-ban szerepel először írott forrásban ''"Kaysza"'' alakban. A nyitrai váruradalomhoz tartozott, később nemes családok birtoka. [[1688]]-ban az esztergomi érsekség itteni birtoka a nyitrai káptalané lett. [[1681]] és [[1814]] között a Majláth család a birtokosa. [[1752]]-ban említik sörfőzdéjét. 1787-ben 27 háza és 144 lakosa volt. [[1828]]-ban 30 házában 211 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint ''"KAJSZA. Tót falu Nyitra Várm. földes Urai több Urak lakosai katolikusok, fekszik Nyitrához fél mértföldnyire, és annak filiája, határja középszerû, vagyonnyai külömbfélék.
"'' <ref
Fényes Elek szerint ''"Kajsza, tót falu, Nyitra vmegyében, a Nyitra folyó jobb partján, Nyitrától éjszakra 1 órányira: 212 kath, 10 zsidó lak. F. u. a nyitrai püsp."'' <ref
Az egyesítés utáni település továbbra is mezőgazdasági jellegű maradt. Fejlődésére serkentően hatott a Nyitra - Radosnya és az Aranyosmarót - Sarlókajsza vasútvonal megépülése, mely után vasúti csomópont lett.
| |||