„Változatlan alakú szófajok a román nyelvben” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Robot: nyelvtani kifejezések belső hivatkozásainak cseréje (Elöljárószó --> Elöljáró, Accusativus --> Tárgyeset stb.) |
a →Határozószók (adverbe): formázás |
||
10. sor:
* Eredetük szerint :
▲:* határozószókként a [[latin nyelv|latinból]] örökölt vagy más nyelvekből átvett határozószók : ''cam'' ’körül-belül’, ''ieri'' ’tegnap’, ''mereu'' ’folyton’, ''tocmai'' ’éppen’
▲:* más szófajhoz tartozó szavakból képzett határozószók : ''român'' ’román’ → ''român'''eşte''''' ’románul’, ''cruce'' ’kereszt’ → ''cruciş'' ’keresztben’, ''a se târî'' ’kúszni’ → ''târâş'' ’kúszva’
▲:* szófajváltás útján:
::– határozószókként használt [[melléknév|melléknevek]]. Erre a melléknév egyes szám hímnemű alakját alkalmazzák. A módhatározószók többsége ilyen: ''Are un palton '''călduros'''.'' ’Meleg kabátja van.’, de ''S-a îmbrăcat '''călduros'''.'' ’Melegen öltözött fel.’
::– határozószókként használt [[főnév|főnevek]]. Ezek lehetnek [[névelő]] nélküliek : ''supărat '''foc''''' ’nagyon mérges’ (szószerint ’tűzmérges’), ''beat '''turtă''''' ’tökrészeg’, ''Vine '''luni'''''. ’Hétfőn jön.’; vagy határozott névelősök : ''De obicei vine '''lunea'''.'' ’Hétfőn szokott jönni.’ (minden hétfőn), '''''Vara''' e foarte cald.'' ’Nyáron nagyon meleg van.’
* Jelentésük szerint a román határozószókat is úgy osztályozzák, mint a magyarokat: helyhatározószók, időhatározószók, módhatározószók stb.
* A körülmény közvetlen vagy közvetett kifejezése szerint vannak :
▲:* nem [[névmás]]i határozószók (''adverbe nepronominale'') (a legtöbb), amelyek közvetlenül fejezik ki a helyet, időt, módot stb.
▲:* névmási határozószók (''adverbe pronominale'') (aránylag kevés), amelyek névmási [[szótő|tövekből]] származnak és a névmásokhoz hasonlóan viselkednek, azaz olyan szavakat helyettesítenek, amelyek közvetlenül, határozott vagy határozatlan módon fejeznek ki körülményeket. Osztályozásuk is hasonló a névmásokéhoz :
::– mutató határozószók (''adverbe demonstrative''): ''acolo'' ’ott, oda’; ''aici'' ’itt, ide’; ''acum'' ’most’; ''atunci'' ’akkor’; ''aşa'' ’így, úgy’; ''încoace'' ’ide, errefelé’, ''încolo'' ’oda, arrafelé’
::– kérdő határozószók (''adverbe interogative''): ''când'' ’mikor’, ''cum'' ’hogyan’, ''încotro'' ’hova’, ''unde'' ’hol’
::– viszonyító határozószók (''adverbe relative'') – a kérdőkkel azonosak
::– határozatlan határozószók (''adverbe nehotărâte''): ''altundeva'' ’máshova’; ''cândva'' ’valamikor’; ''cumva'' ’valahogy’; ''odată'' ’egyszer’; ''oricând'' ’akármikor’; ''oricum'' ’akárhogy’; ''oriunde'' ’akárhol, akárhova’; ''undeva'' ’valahol, valahova’; ''uneori'' ’néha, olykor’. Az '''''ori-'''''-al képzettek egyben viszonyító határozószók is.
::– tagadó határozószók (''adverbe negative'') : ''nicăieri'', ''niciunde'' ’sehol, sehova’; ''nicicând'', ''niciodată'' ’soha’; ''nicicum'' ’sehogy’
* [[Mondattan]]ilag is több szempontból lehet osztályozni a határozószókat:
▲:* A határozószók lehetnek mondatrészt kifejezők (a nagy többségük) és tagolatlan mondatot alkotók : ''da'' ’igen’, ''ba da'' ’de igen’, ''nu'' ’nem’, ''ba nu'' ’dehogy(is)’, ''nicidecum'' ’semmiképpen’.
▲:* A legtöbb határozószó lehet más határozószó, főnév vagy névmás alárendelője (''prea departe'' ’túl messze’, ''departe de casă'' ’messze a háztól’, ''departe de mine'' ’messze tőlem’), miközben egyes határozószók csak alárendeltek lehetnek: ''chiar'' ’éppen’, ''mai'' ’még’, ''numai'' ’csak’, ''totuşi'' ’mégis’.
▲:* Egyes határozószóknak lehet [[állítmány]]i funkciójuk: ''desigur'' ’persze’, ''fireşte'' ’természetesen’, ''poate'' ’talán’. Példa mondatban : ''Poate că vin şi eu.'' ’Talán eljövök én is.’ A határozószók nagy többsége viszont nem lehet állítmány.
Amint látható, a román nyelvtanban a határozószók kategóriájába tartoznak azok a szavak is, amelyeket a magyar nyelvtanban [[módosítószó]]knak neveznek : ''(de)sigur'' ’persze’, ''eventual'' ’esetleg’, ''nici'' ’sem’, ''oare'' ’vajon’, ''poate'' ’talán’ stb.
| |||