„Problémamegoldás” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
8. sor:
A fáziskapcsolatokban a megismerési (értelmi) és érzelmi fázisok egymással bonyolult összefüggésben szerepelnek. A problémamegoldás menetét logikai és pszichológia szempontból vizsgálhatjuk. Az egyes gondolkodási lépések olyan láncolatát, amely a problémától törés nélkül elvezet a megoldásig, logikai gondolatmenetnek nevezzük. Ez mentes az egyéni vonásoktól, a különböző tévedésektől, tévutaktól. A pszichológiai megközelítés pedig magában foglalja ezeket is. A kétféle megközelítés magában rejti azt az azonosságot is, hogy a problémák egyéni megoldási eljárása mindig tartalmazza a logikai gondolatmenetet is, ha a megoldás sikeres.
 
Döntéselméleti megközelítésben egyéni, kollektív, vagy kollektívgépi döntés történik, melyet szükséges előkészíteni (a gépi döntés vagy a természetes személy döntésének modellezése/utánzása, vagy annak egy részlete, pl. egyetlen [[gépi utasítás]]). Az egyéni döntésre a pszichológiai megközelítés alkalmazható azzal a bővítéssel, hogy a megismerés az esetek 99 százalékában másoktól is függ (a helyes döntéshez mások '''együttműködésére''' van szükség). Ha több megoldási alternatíva közül választhatunk, az a kedvezőbb megoldás, amellyel egycsapásra több problémát oldunk meg (pl. a földgáz-kitermeléssel szemben az osztott/családi [[biogáz]]-kivonással egyszerre akár 9 ... 10 problémát is).
 
==A problémamegoldási folyamat makrostruktúrája, a gondolkodási fázisok==