„Seres János” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
2. sor:
==Élete, munkássága==
Seres János Selyeben, az egykori [[Abaúj-Torna vármegye]] kis falujában született, a [[Cserehát]] térségében. A vidék később, egész művészi pályafutása során ihletője maradt. Apja a „hatholdas” Seres János, anyja Hornyák Mária. Az apa olvasó, művészetkedvelő ember volt, s miután fény derült legnagyobb fia rajztehetségére, felkereste Miskolcon a református gimnáziumot, és kérte fia taníttatását. Az iskola és a református egyházközség felvette a tízéves fiút „hetes diák”-nak. Ez azt jelentette, hogy a fiú minden nap más-más tehetős családnál ebédelt, a szállásról azonban gondoskodniuk kellett. Jól tanult, rajzban és irodalomban tűnt ki leginkább. Nagy szerencséjére a rajztanára a sok más művészre is ható [[Imreh Zsigmond]] festőművész volt, aki kiemelt feladatának tekintette Miskolcon a művészeti kultúra terjesztését. Az ifjú Seres János állandó vendége volt a helyi kiállításoknak, rendszeres múzeumlátogató volt, sokat olvasott. Elhatározta, hogy festőnek tanul. Érettségi után azonban dolgoznia kellett, mert a szülői támogatás nem volt elégséges a budapesti továbbtanuláshoz.
A Képzőművészeti Főiskolán Burghardt Rezső osztályába osztották be, ám ő átkérte magát [[Rudnay Gyula]] osztályába. Rudnayt nem tartotta sokra a korabeli műkritika, maradinak, idejétmúltnak tartották, ám Seres Jánost megragadták a mester festményei, aki remek művészetpedagógus hírében állt. Tanítványai szeretettel és tisztelettel tekintettek mesterükre, akinek korrektúráit más osztálybeli hallgatók is tömegesen látogatták. Seres kiváló tanítvány volt: már az első alkalommal kiírt féléves osztálypályázaton győztes lett. Sokat fejlődött a rajztudása, ami annak is köszönhető, hogy Rudnay osztályában majd két évig szinte alig festettek: rajzolniuk kellett. Innen eredeztethető, hogy Seres János milyen fontosnak tartotta a rajzot, és festményeinek mindegyike is rajzi indíttatású. A pesti tartózkodás költségeit Seres rajzolóként kereste meg, az Államtudományi Intézetben készített ábrákat és feliratokat. Tanulmányai alatt a Hársfa utcai diákotthonban lakott, ahol egyfajta ellenzéki és liberális szellem uralkodott, ellentétben a harmincas évek más hasonló intézményeitől. A háború kitörése után Seres a Csehszlovákiától visszacsatolt [[Felsőbalog]] művésztelepén ismerte meg majdani feleségét. Összeházasodtak, és röviddel ezután behívták katonának. A háború után szovjet hadifogságba esett, és csak 1947 nyarán jutott haza. Miskolcra került, ahol a népi kollégiumok szervezésében tevékenykedett, és rövidesen nevelői állást és lakást is kapott. Ekkor utazhatott utána [[Magyarország]]ra felesége és két gyermeke.
13. sor:
==Egyéni kiállításai==
[[Fájl:Bartok_Relief_Miskolc.jpg|bélyegkép|Seres János: [[Bartók Béla]] dombormű (Miskolc, [[Zenepalota (Miskolc)|Zenepalota]])]]▼
*1963 – Szőnyi István Terem, [[Miskolc]]
*1968 – Fényes Adolf Terem, [[Budapest]]
23 ⟶ 24 sor:
==Válogatott csoportos kiállításai==
▲[[Fájl:Bartok_Relief_Miskolc.jpg|bélyegkép|Seres János: [[Bartók Béla]] dombormű (Miskolc, [[Zenepalota (Miskolc)|Zenepalota]])]]
*1952 – Sárospataki Alkotók Háza, Vármúzeum, [[Sárospatak]]
*1953 – 1962 – Magyar Képzőművészeti kiállítás, [[Műcsarnok]], Budapest
| |||