„Cikászok” változatai közötti eltérés

Kivétel nélkül kétlakiak, azaz a termős és porzós virágzatok külön növényeken fejlődnek ki. A ''Cycas'' nemzetség kivételével a termős és porzós virágok tobozba rendeződnek (ezek sokszor tekintélyes nagyságot is elérhetnek), a törzs csúcsán a lomblevelek között fejlődnek, a porzós tobozok száma mindig több, mint a termős tobozoké. A porzós tobozban a porzólevelek ''(microsporophyllum)'' pajzs vagy pikkely alakúak, rajtuk csoportokban fejlődnek a pollenzsákok ''(microsporangium)'', melyek elliptikusak, szinte gömbök, ülők vagy rövid nyelesek. A cikászok nagy része szél[[beporzás]]ú, csak néhány fajnál ismeretes rovarbeporzás ([[bogarak]] végzik). A termőlevelek ''(macrosporophyllum)'' a tobozban tömötten állnak, a termőlevélen a magkezdemények a meddő levélrész alatt fejlődnek.

A cikászok között nagyon jól megnyilvánul, hogy hogyan alakul a még lomblevélszerű makrosporofillum egyszerű, redukált termőpikkellyé. A termőlevél fokozatosan elveszíti levéljellegét, és a levélszerű csúcsi rész fokozatosan elcsökevényesedik, egyúttal a magkezdemények száma is csökken ''(Cycas revoluta'' → ''Cycas circinalis'' → ''Dioon'' → ''Ceratozamia'' → ''Zamia)''. Ez természetesen nem jelent [[filogenetika]]i sort.

Megtermékenyítésük a legősibb, legkezdetlegesebb a nyitvatermők körében (a ''Ginkgophyta'' megtermékenyítési folyamata hasonló, innen gondolták a rokonságot korábban a két növénycsoport között): az embriózsákban ''(nucellus = macrospora)'' a mikropile alatt bemélyedés van, ez az ún. pollenkamra, amelyben cukortartalmú csepp fogja fel a virágport. A kifejlődő pollentömlő (sipho) feladata a pollenben kifejlődött hím előtelep ''(microprothallium)'' rögzítése és táplálása, nem továbbítja a spermatozoidokat. A megporzás és a megtermékenyítés között több hónap is eltelhet. [[Embrió]] csak akkor fejlődik ki, ha már a magkezdemények az anyanövényről lehullottak. A cikászok ivarsejtjei (hímivarsejt, petesejt) igen tekintélyes méretűek. A spermatozoid csavarban álló csillókoszorút visel, nagysága 0,3 mm: ez a legnagyobb hímivarsejt az élővilágban. A ''Dioon edule'' petesejtje 6 mm nagyságú.

A [[mag]] igen nagy, erőteljes, vastag integumentum burkolja, belseje lisztes-húsos, tápanyagban (főleg keményítőben)igen gazdag, a sziklevelek száma általában 2, a ''Microcycas'' nemben 2–6.