„Termeléselmélet” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a fájl;bélyegkép |
a Bot: 2 HTML entitás lecserélve. (Hibakód: 11) |
||
100. sor:
=== Grafikus módszer ===
A probléma mindezek mellett még grafikus eszközökkel is szemléltethető. A termelési függvénynek az ''i''-edik input szerinti [[parciális függvény]]e ábrázolható egy derékszögű koordináta-rendszerben, ahol a vízszintes tengely ''x<sub>i</sub>''-t, a függőleges pedig ''y''-t reprezentálja. Ugyanebben a koordináta-rendszerben felvehetők úgynevezett ''egyenlőprofit-egyenesek'' (más néven ''izoprofit-egyenesek''), amelyek az ''i''-edik tényező mennyiségének és a kibocsátásnak azon kombinációit tartalmazzák, amelyek ugyanakkora profitot eredményeznek a vállalat számára (a fennmaradó ''k''
<center><math>\begin{matrix} \pi = Py - (w_1 \bar{x}_1 + w_2 \bar{x}_2 + ... + w_{i-1} \bar{x}_{i-1} + w_i x_i + w_{i+1} \bar{x}_{i+1} + ... + w_k \bar{x}_k)
116. sor:
=== Kiterjesztések ===
Ugyanez a profitmaximalizálási módszer alkalmazható a rövid távú vállalati döntések levezetésekor is: legyen a ''k'' darab termelési tényezőből ''m'' szabadon változtatható (következésképpen ''
Ha a kibocsátott jószág piaca nem versenyzői piac, akkor ''P'' valamilyen függvénye lesz ''y''-nak; ha pedig az ''i''-edik tényező piacán a vállalat mint vevő befolyásolhatja az árat, akkor ''w<sub>i</sub>'' válik ''x<sub>i</sub>'' függvényévé. Mindkét esetben bonyolultabbá válik a profitmaximalizáló input–output kombináció megkeresése, de a fent leírt közgazdasági gondolatmenet továbbra is érvényes.
|