„Termeléselmélet” változatai közötti eltérés

A probléma mindezek mellett még grafikus eszközökkel is szemléltethető. A termelési függvénynek az ''i''-edik input szerinti [[parciális függvény]]e ábrázolható egy derékszögű koordináta-rendszerben, ahol a vízszintes tengely ''x_i''-t, a függőleges pedig ''y''-t reprezentálja. Ugyanebben a koordináta-rendszerben felvehetők úgynevezett ''egyenlőprofit-egyenesek'' (más néven ''izoprofit-egyenesek''), amelyek az ''i''-edik tényező mennyiségének és a kibocsátásnak azon kombinációit tartalmazzák, amelyek ugyanakkora profitot eredményeznek a vállalat számára (a fennmaradó ''k''−1‒1 input mennyiségét rögzítettük). Az egyenlőprofit-egyenesek egyenlete ''y''-ra rendezve:

Ugyanez a profitmaximalizálási módszer alkalmazható a rövid távú vállalati döntések levezetésekor is: legyen a ''k'' darab termelési tényezőből ''m'' szabadon változtatható (következésképpen ''k−mk‒m'' a rögzített inputok száma). Ekkor a termelési és a profitfüggvényben is ''m'' változó szerepel, és a függvény ezek szerint történő parciális deriválásával ''m'' számú egyenletet kapunk, amelyek megoldása – ha létezik és egyértelmű – szolgáltatja a változtatható inputok profitmaximalizáló mennyiségét.