„Szubsztitúció” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
7. sor:
A C-X kötést tartalmazó (X ld. lejjebb) [[halogén]]vegyületekre, protonált [[alkohol]]okra, [[Éter (kémia)|éterekre]], [[karbonsav]]akra stb. jellemző. A C-X kötés ezekben az esetekben már alapállapotban polározott, az elektronsűrűség például a halogén környezetében sokkal nagyobb, mint a szénatom körül a halogénatomok nagyobb [[elektronegativitás]]a miatt. A szénatomon fellépő részleges elektronhiány következtében a szénatom nukleofilekkel lesz reakcióba vihető. A reakció során a C-X kötés felhasad, majd egy új kötés alakul ki a nukleofil reaktív centrumával.
Egy reakció akkor nukleofil, ha azt elektronküldő (elektron-gazdag) -idegen szóval nukleofil részecske indítja ("indít támadást")
Az elektrofil szubsztitúció a szubsztitúciós reakciók olyan fajtája, amely során a reakciót elektronküldő (elektrongazdag)-idegen szóval nukleofil részecske indítja. Amennyiben elektront kedvelő (elektronszívó)-másnéven elektrofil helyettesítő indít támadást pl. egy benzolgyűrű ellen, úgy elektrofil szubsztitúcióról beszélünk.
A reakciók elektrofil vagy nukleofil volta a - redoxi reakciókhoz hasonlóan - nézőpont kérdése. Az egyik komponens felől elektrofil, a másik irányából pedig nukleofil a reakció. (Chenorb szerk.)
===A nukleofil szubsztitúció általános sémája===
| |||