„Winterthur” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
37. sor:
 
A város legmagasabb pontja a Hulmen (687 m), a legmélyebb pontja a tenger szintje felett 393 méterrel fekszik. A város területének 38,8%-át erdő fedi, ez hozzávetőlegesen 2 637 hektárt jelent - ezzel az értékkel Winterthur a legnagyobb erdőterülettel rendelkező svájci város.
 
Területének 27,9%-a szántóföld, rét és mező, a beépített terület a teljes kiterjedés 32%-a.
 
42 ⟶ 43 sor:
 
A város hét kerületből áll, amelyek különböző városrészeket foglalnak magukban.
 
A kerületek név szerint:
* Stadt
54 ⟶ 56 sor:
 
== Városképe ==
Gyakran illetik a "kertvárosi"„kertvárosi” jelzővel, habár nagyváros létére ez a jelző meglepőnek tűnhet. A magyarázat a két világháború közötti időszakra nyúlik vissza, amikor is a Albert Bodmer, a város építésze a város rendezési tervéhez az angol kertváros mintáját vette alapul. Így minden új épületnek meghagytak egy kisebb méretű előkertet, amely nagyságrendekkel megnövelte a város zöldterületének arányát.
 
1964-ben azonban felütötték fejüket a "modern"„modern” építészeti irányzatok, és már nem kertvárosi tervekre volt igény. Így megkezdődtek az építkezések, átépítések városszerte, amelynek eredményeképpen az akkori Mattenbach a mai városrésszé nőtte ki magát.
 
Csak aaz 70[[1970-es évek]] recessziója[[recesszió]]ja után következett be fordulat a városrendezési elképzelésekben: elvetették a korábban modernnek gondolt terveket, és a korábbi értékek megőrzésére fektették a hangsúlyt. 1999-ben a város megkapta a [[Wakker-díjatdíj]]at a tradicionális lakóépületek megőrzésében tett erőfeszítéseiért.
 
== Lakossága ==
94 ⟶ 96 sor:
Ekkor regisztrálták ugyanis a 100 000. lakost, és ezzel Winterthur nagyvárossá lépett elő.
 
Winterthur nem tekintendő [[Zürich]] elővárosának, habár a két város közötti távolság alapján még akár ezt is gondolhatnánk, sokkal inkább egy különálló agglomeráció központja, amelybe a körülötte fekvő 12 települést szokás beleszámolni: Brüttent, Dättlikont, Dinhardot, Elsaut, Henggartot, Hettlingent, Neftenbachot, Pfungent, Rickenbachot, Seuzachot, Wiesendangent, valamint Zellt.
 
A külföldiek aránya 1970. óta 20% körül van, 2007. végén 23,7%-ot tett ki, amelynek 20,6%-a olasz, 15,8%-a német, 26,7%-a pedig a jugoszláv utódállamokból származik. Az itt élő külföldiek háromnegyede körülbelül Európából származik.
 
== Vallási megoszlása ==
2007 végén 37 251 lakos (37,5%) evangélikus, 26 850 (27,0%) római katolikus, 11 208 (11,3%) iszlám, míg 3 028 ortodox (3,0%) vallású volt. Az egyéb felekezetekbe tartozók a lakosság 5,2%-át teszik ki. Az evangélikus szabadegyházak erősen képviseltetik magukat a városban: az [[adventizmus|adventisták]], a szabad evangélisták, a [[metodizmus|metodisták]], a [[GvS]] és a [[Bárka Közösség]] is egyházat tart fent Winterthurban.
Az albán-iszlám közösség a városban mecsetet[[mecset]]et tart fent.
 
== Címerei ==
== Testvérvárosai ==
Winterthur testvérvárosaival elsősorban kulturális és hatósági kapcsolatokat ápol, azonban gazdasági és sportkapcsolatokkal is rendelkezik testvérvárosaiban.
 
*{{zászló|Ausztria}} [[Hall]], [[Tirol]], [[Ausztria]] (1948)
*{{zászló|Svájc}} [[Yverdon-les-Bains]], [[Svájc]] (1969)
*{{zászló|Svájc}} [[La Chaux-de-Fonds]], [[Svájc]] (1981)
*{{zászló|Csehország}} [[Pilsen]], [[Csehország]] (1994)
 
A svájci testvérkapcsolatok kialakításának elsődleges oka a nyelvi különbségek áthidalásának megkönnyítése, a látogatások élénkítése a német és a francia nyelvű országrész között volt.
 
== Gazdasága ==
== Média ==
== Közlekedés ==
== Történet ==
 
A svájci testvérkapcsolatok kialakításának elsődleges oka a nyelvi különbségek áthidalásának megkönnyítése, a látogatások élénkítése a [[német nyelv|német]] és a [[francia nyelvűnyelv]]ű országrész között volt.
 
[[Fájl:Bäumli_Winterthur_switzerland_8s.jpg|bélyegkép|középre|800px|Winterthuri panoráma]]
 
{{csonk-dátum|csonk-földrajzSvájci település|2009 januárjából}}
 
[[Kategória:Svájc települései]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Winterthur