„Rolling Thunder hadművelet” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs forrás sablon
a jav.
28. sor:
<blockquote>„''Az Egyesült Államok Stratégiai Bombázások Kutatócsoportjának a vezetője voltam a II. világháború végén. (…) Meg voltam róla győződve, hogy [Vietnamban] nem fogjuk elérni a célunkat Észak bombázásával. Elsősorban azért, mert iparosodottsági szempontból ez egy primitív gazdaság volt, így gyakorlatilag nem is voltak stratégiai célpontok. Másrészről meggyőződésem volt, hogy soha nem törjük meg ezeket az eltökélt embereket pusztán bombázással. Sőt, ezzel csak még nagyobb egységbe kovácsoljuk őket.''”<ref>[http://www.pbs.org/wgbh/amex/vietnam/series/pt_03.html Vietnam: A Television History – LBJ Goes to War (1964-1965)] GEORGE BALL: I had been a director of the United States Strategic Bombing Survey at the, toward the end of the Second World War. (…) I was convinced that we were not going to achieve our will by bombing the North; that in the first place, it was a fairly primitive industrial society, and that there weren't the kind of targets that were adapted for strategic bombing. And secondly, I was convinced that we would never break the will of a determined people by simply bombing; and in fact, we would probably tend to unite them more than ever.</ref></blockquote>
 
[[1967]] májusában a [[Hanoi]] és [[Hải Phòng]] felett zajló légicsatákbanlégi csatákban az amerikai légierő 26 észak-vietnami vadászt lőtt le, ezzel megsemmisítve az észak-vietnami légierő felét.
 
[[1968]]. [[október 31.|október 31-én]] Johnson elnök elrendelte Észak-Vietnam bombázásának teljes leállítását. A bombázások három éve alatt nem sikerült elérni a kitűzött célokat. Ennek egyik és legfőbb oka az volt, hogy a kezdetben meghatározott hadászati célponoktólcélpontoktól eltértek és politikai indokkal egyéb, nem elsődrendűelsőrendű célpontokat támadtak. A hadművelet részeredményeként az utánpótlási vonalakat az észak-vietnamiak átvezették a szomszédos országokra is (Kambodzsa és Laosz). Ezért az utánpótlás folyamatosan tudott érkezni északról, és az észak-vietnami civilek morálja sem rendült meg. A leállított légioffenzívák és a területileg kiterjedtebb utánpótlási vonalak miatt a háború átterjedt Kambodzsára és Laoszra is.
 
A [[Vietnamizáció]] második szakaszában, a nyílt amerikai-vietnami háború utolsó előtti – 1972-es – évében [[Nixon]] elnök elrendelte a [[Linebacker hadművelet|''Linebacker'']] fedőnevű légi offenzíva megkezdését, amelynek célja a csapatok kivonásának ellensúlyozása és az Észak-vietnami támadások lassítása volt. A májustól októberig tartó hadművelet sikeresnek bizonyult, viszont az amerikai csapatlétszám egyre csökkent, így az északi kormány elbízva magát katonai területnyerése, sikerei által, felállt a párizsi tárgyalóasztal mellől. December elejére az amerikaiak kidolgozták az Észak-Vietnam hadászati célpontjainak módszeres rombolásáról szóló terveket. A 11 naposra tervezett és nyílvánosannyilvánosan is bejelentett [[Linebacker II hadművelet|''Linebacker II'' hadművelet]] már a 9. napon elérte célját – Észak-Vietnamban gyakorlatilag megbénult a közlekedés, a telekommunikáció, az ivóvízkészletek drasztikusan megcsappantak, leálltak a gyártmány-összeszerelések és a hadiutánpótlás –, viszont az északi kormány csak a 11. hadműveleti napon kért tűzszünetet. Az amerikai részről sikeres ''Linebacker''-légi hadműveletek utólag méltán felvetették az 1968-ban leállított ''Rolling Thunder hadművelet'' sikertelenségének kérdéseit és annak valódi okait.
 
== Lábjegyzet ==