|
Meghajtás szempontjából több fajta létezik:
*'''-tarajos:''': A lánctagokon, belső oldalon lévő háromszög, trapéz, vagy egyéb csúcsos kiemelkedések alkotnak egy taréjt, ezek nyúlnak be a meghajtókerék fogai közé, ezeken keresztül adódik át a hajtás. A szovjet [[T-34]] [[harckocsi]] lánctalpa ilyen.
*'''-csapos:''': A lánctagok csuklóinál a lánctalpon belül vagy annak külső szélein alakítanak ki hengeres felületeket, ezekkel kapcsolódik a meghajtó fogaskerék, amit csillagkeréknek is neveznek. Példa erre a [[T-55]] harckocsi.
*'''-lyuksoros:''': A lánctag sík lapjának közepén egy vagy több nyílást alakítanak ki, ebbe kapcolódik a meghajtó fogazat. A szovjet KV-1 harckocsinál is ezt a megoldást használták.
*'''-görgős:''': Főleg magascsuklós lánc esetén használt megoldás, a csuklóknál a csapszegre fűzött görgő/görgők kapcsolódik/kapcsolódnak a lánckerékkel.
A csuklók kialakítása is többféle lehet:
*-'''lapos csukló:''': A lánctag teherviselő részének középvonalában van a csapszeg, a lánctagok [[fésű]]szerűen egymásba nyúlnak. Sima körbefutást, nagy sebességet tesz lehetővé, de viszonylag drága, kopása nem javítható és a szennyeződéseket a talajról könnyen "fölszedi"
*-'''magas csukló:''': A lánctagokból kiemelkedő borda vagy bordák vannak egymással összekapcsolva, úgy néz ki, mintha egy közönséges meghajtólánc láncszemeihez növesztenének futófelületet. A csapszegek a talajtól messzebb vannak, így alig szennyeződnek, de csak alacsony sebességet tesz lehetővé. Munkagépeken jellemző.
A csuklók szerkezete is változó. A legegyszerűbb, hogy egy közönséges acélrudat használnak csapszegként, rögzítés nélkül, mivel nagy terhelése miatt nehezen csúszik ki. Ha mégis kimozdulna,, akkor a laza ág mellett elhelyezett idom (lánccsapszeg terelő) tolja vissza mozgás közben.
| 