„Karaván” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: bs:Karavan (putovanje); kozmetikai változtatások |
beír és átszerkeszt |
||
1. sor:
[[Fájl:ST-caravan.jpg|bélyegkép|250px|jobbra|Karaván útja során a Szaharában (közli: ''Stanley and the White Heroes in Africa'', írta H. B. Scammel, 1890)]]
A '''''karaván''''' [[perzsa nyelv|perzsa]] gyökű szó, eredetileg tevén vagy lovon
A [[karavánszeráj]] ([[perzsa nyelv|perzsa]] كاروانسرا) "otthon"-t vagy "menedék"-et jelent a karavánok számára.▼
==Jellegzetes karavánok==
Általánosságban karavánnak neveznek minden olyan szállítási módot, amelynek során több, egymás mögött haladó állat vagy jármű hordozza a terheket, árut. Ez a szállítási forma az ókor elején alakult ki, az akkori útviszonyokhoz alkalmazkodva.▼
Az ázsiai és észak-afrikai sivatagokban a karavánok leggyakrabban használt állata a teve volt, az ugyanis szinte mindent megeszik, napokig bírja víz nélkül, és alaposan meg lehet terhelni. Bizonyos területeken (mint a Kína és Mongólia közötti teakereskedelemben) kocsik elé is befogták őket, de másutt a terhet általában két egyenlő részre osztották, és a teve két oldalán rögzítették. Forróságban, hosszú úton egy teve kb. 160 kg súlyt vitt, hűvösebb időben, rövidebb úton vagy a vámkötelezettség elkerülése végett akár 450 kg teherrel is megrakhatták. Az utasok az állat két oldalára erősített kosarakban ültek.
A karavánok nagysága a szállítandó terhek jellegétől, a forgalomtól, az útvonal veszélyességétől és a rendelkezésre álló tevék számától függött. A legnagyobb ismert karavánokat különleges céllal indították, például a Kairóból és Damaszkuszból Mekkába tartó muszlim zarándokkaravánokat, amelyekben a tevék száma több mint 10 000 volt. A Szaharán át vezető, Taoudenniből Aïrba tartó sókaraván még a fénykora után, 1908-ban is 20 000 tevével indult útnak.
A tevék orrgyűrűjén át vezetett s a következő állat nyergéhez kötött kötelekkel akár 40 tevét is összefűzhettek. A nomád tevehajcsárok három vagy négy ilyen oszlopot hajtottak egymás mellett. Kínában azonban olykor az egész karaván egyetlen hosszú oszlopba fejlődve haladt.
==A karavánok szervezése==
▲Általánosságban karavánnak (egyes esetekben konvoynak) neveznek minden olyan szállítási módot, amelynek során több, egymás mögött haladó állat vagy jármű hordozza a terheket, árut. Ez a szállítási forma az ókor elején alakult ki, az akkori útviszonyokhoz alkalmazkodva.
A karavánok indításának idejét az időjárási visszonyok, a rendelkezésre álló víz és legelő vagy (a muszlim karavánoknál) az határozta meg, hogy Dzú al-Hiddzsa havának 8. napjáig meg kellett érkezni Mekkába (például az orenburgi karaván az oroszországi hóolvadás után hagyta el Buharát, de a bászrai a késő őszi esőzések után indult útnak Aleppóból). A karaván átlagosan óránként 3–5 km-t tett meg napi – vagy nagy melegben éjszakai – 8–14 óra vonulás mellett.
==Karavánutak és infrastruktúrájuk==
▲Ha lehetséges volt, pihenőt tartottak egy-egy [[karavánszeráj]]ban, vagy a karavánok ellátására szakosodott telepeken, településeken. (A [[karavánszeráj]] ([[perzsa nyelv|perzsa]] كاروانسرا) "otthon"-t vagy "menedék"-et jelent a karavánok számára.)
A karavánutak - részben az útvámok, részben az ellátásukra szerveződő ellátó létesítmények működtetése révén a mindenkori országok számára jövedelemforrásnak számított. Ezért az uralkodók (különösképpen a szeldzsukok) kieemelt figyelmet fordítottak a karavánutak minőségére, biztonságára és ellátó hálózatukra, főleg karavánszerájok építésével és fenntartásával.
Az Európát és a Kelet- és Délkelet-Azsiát összekötő tengeri utak felfedezése egyes útvonalak (pl. a Kínából a Földközi-tengerhez vezető [[Nagy Selyemút]]) hanyatlásához vezetett, míg mások alternatívaként tovább éltek (például a Vörös-tenger menti tömjénutak). Jó néhány karavánút még a XIX. században is virágzott, mígnem az országúti és vasuti szállítás fejlődése, illetve a rabszolga-kereskedelem felszámolása ezeket is nagyobbrészt elsorvasztotta. Helyi karavánok azonban továbbra is közlekednek. Egyes muszlim zarándokkaravánok például azért indulnak, mert erényesebbnek tartják a keményebb, hagyományos úton-módon való zarándok-utazást. ''(EBH)''
==Forrás és irodalom==
* Encyclopedia Britannica Hungarica CD ver. (2005)
==Külső hivatkozások
{{csonk-dátum|csonk-közlekedés|2006 áprilisából}}
| |||