Wikipédia

„Kannafélék” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Syp (vitalap | szerkesztései)
járőrök
89 988 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
Átszerkesztés
1. sor:
{{Taxobox
| name = Kannafélék
| image = Canna indicageneralis (wild species) flowersSzG.JPGjpg
| image_caption = ''Canna indicax generalis''
| regnum = [[Növények]] ''(Plantae)''
| divisio = [[Zárvatermők]] ''(Magnoliophyta)''
14. sor:
A '''kannafélék''' vagy '''rózsanádfélék''' ''(Cannaceae)'' a [[gyömbérvirágúak]] rendjének ''(Zingiberales)'' egyik családja. A kladogramon az [[egyszikűek]] ''(Liliopsida)'' [[klád]]ját zárják, [[monofiletikus]] csoportot alkotva a [[nyílgyökérfélék]] ''(Marantaceae)'' családjával. A korábbi rendszerekben is hasonlóan a gyömbérvirágúak között szerepelt, a csoportot a [[kladisztika|kladisztikus]] [[rendszertan|taxonómia]] kora előtt is monofiletikusan kezelték, és hasonlóan rendszerezték. A kannafélék morfológiája eléggé egységes, melyet az alábbi pontokban tömören összegzünk.
 
== Jellegzetességeik ==
*[[Évelő]], [[lágyszárú]] [[növény]]ek, földalatti rizómával, mely lehet vékony gyöktörzsszerű vagy erőteljesebb gumó. Magasságuk a fél és 4 m között változik. Ebből [[levél (növény)|levél]]hüvelyre emlékeztető allevelek, és méretes lomblevelek fejlődnek ki. A levéllemez és levélnyél élesen nem különül el egymástól. ▼
 
*A [[banánfélék]]re ''(Musaceae)'' jellemző áltörzs itt is kialakul, az egymást borító, szoros levélhüvelyek rétegeiből. [[Virág]]záskor a [[virágzat]]i tengely túlnő a [[hajtás]]on, és a lomblevelek zónája fölött bontakoznak ki az igen tetszetős virágok.▼
== A hajtásrendszer ==
*A virágok minden esetben kétivarúak, és igen érdekes módon aszimmetrikusak. Három, nem egészen egyforma csészelevél tetőcserépszerűen fedi egymást, a pártát három sziromlevél alkotja, melyek közül az egyik jóval kisebb, mint a másik kettő.▼
 
*A porzónak csak az egyik fele termékeny – mely egy portokot visel két pollenzsákkal –, a másik sziromszerű sztaminódiummá ''(staminodium)'' alakult, és takarólevélként működik. A párta és a sztaminódium(ok) egymással összenőve egy ún. pártacsövet hoznak létre. ▼
▲*A kannák [[Évelőévelő]], [[lágyszárú]] [[növény]]ek, földalatti rizómával, mely lehet vékony gyöktörzsszerű vagy erőteljesebb gumó. Magasságuk a fél és 4 m között változik. Ebből [[levél (növény)|levél]]hüvelyre emlékeztető allevelek, és méretes lomblevelek fejlődnek ki. A levéllemez és levélnyél élesen nem különül el egymástól.
*A termő alsóállású, háromrekeszű. A magház rekeszeinek válaszfalaiban találhatók a nektártermelő szeptális [[mirigy]]ek, melyeknek kivezetőcsövük a pártacső aljára nyílik. A termő bőr[[Szövet (biológia)|szövet]]én számos nedvdús dudor helyezkedik el, már fiatalon is.
 
*Magkezdemények száma igen sok, méretük apró. A termés tok, mely csúcsán lyukakkal nyílik (ezek valójában igen apró repedések). A magkezdemények a termésben szőrképletekbe vannak beágyazva, melyek a köldökzsinórból alakultak ki, de a [[mag]]ok kiszóródása után is a termésben maradnak. A magokat körülvevő tápszövet vékony rétegű.▼
▲*A [[banánfélék]]re ''(Musaceae)'' jellemző áltörzs itt is kialakul, az egymást borító, szoros levélhüvelyek rétegeiből. [[Virág]]záskor a [[virágzat]]i tengely túlnő a [[hajtás]]on, és a lomblevelek zónája fölött bontakoznak ki az igen tetszetős virágok.
 
== A szaporodás ==
 
▲*A virágok minden esetben kétivarúak, és igen érdekes módon aszimmetrikusak. Három, nem egészen egyforma csészelevél tetőcserépszerűen fedi egymást, a pártát három sziromlevél alkotja, melyek közül az egyik jóval kisebb, mint a másik kettő.
▲*A porzónak csak az egyik fele termékeny – mely egy portokot visel két pollenzsákkal –, a másik sziromszerű sztaminódiummá ''(staminodium)'' alakult, és takarólevélként működik. A párta és a sztaminódium(ok) egymással összenőve egy ún. pártacsövet hoznak létre. A termő alsóállású, háromrekeszű. A magház rekeszeinek válaszfalaiban találhatók a nektártermelő szeptális [[mirigy]]ek, melyeknek kivezetőcsövük a pártacső aljára nyílik. A termő bőr[[Szövet (biológia)|szövet]]én számos nedvdús dudor helyezkedik el, már fiatalon is.
 
▲*Magkezdemények száma igen sok, méretük apró. A termés tok, mely csúcsán lyukakkal nyílik (ezek valójában igen apró repedések). A magkezdemények a termésben szőrképletekbe vannak beágyazva, melyek a köldökzsinórból alakultak ki, de a [[mag]]ok kiszóródása után is a termésben maradnak. A magokat körülvevő tápszövet vékony rétegű.
 
== Elterjedésük és jellegzetes fajaik ==
 
A kannafélék igen specializált és fejlett egyszikűek. Egyetlen nemzetsége a kanna ''(Canna)'', mintegy 30 [[faj]]ával. Őshazájuk [[Amerika]] trópusi és szubtrópusi területei, ahol a [[humusz]]ban gazdag [[erdő]]ket kedvelik, de mocsarak és lápok partján is tömegével jeletkeznek. [[Afrika]] és [[Ázsia]] területeire betelepült fajok nagy része elvadult, és néhol nagy mennyiségben elszaporodtak. [[Magyarország]]on igen kedvelt és elterjedt dísznövények, számos kerti változatuk ismert. Levél- és virágszín-változatosságuk hihetetlen. Intenzív nemesítésük az [[1840-es évek]]ben kezdődött, Magyarországon is sok kertész foglalkozott a kannákkal (pl. ''Mühle Árpád'', aki egy 1906-ban kiadott jegyzetében 1100 kannaváltozatot sorolt fel!).
 
== Forrás és ajánlott irodalom ==
 
*Urania Növényvilág III. – Magasabbrendű növények II., Gondolat Kiadó, Bp., 1976
*Tuba Zoltán–Szerdahelyi Tibor–Engloner Attila–Nagy János (szerk.): Botanika II. (Bevezetés a növénytanba, algológiába, gombatanba és funkcionális növényökológiába) – Rendszertan, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2007
*Podani János: A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana, ELTE Eötvös Kiadó, Bp., 2007
*Borhidi Attila: A zárvatermők fejlődéstörténeti rendszertana, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1998
*Soó Rezső: Fejlődéstörténeti növényrendszertan, Tankönyvkiadó, Bp., 1965
 
 
[[Kategória:Gyömbérvirágúak]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Kannafélék”