„Szamarra” változatai közötti eltérés

A mai Szamarra területén, a [[Tigris (folyó)|Tigris]] felső folyásánál egykor a [[Mezopotámia|mezopotámiaiak]] legnagyobb városa állt, amelyeta mégkéső aneolit [[Szászánidák]]műveltség alapítottakegyik legnagyobb központja, szép kerámialeletekkel. A mai Szamarra városát [[al-Mutaszim kalifa|al-Mutaszim]] [[kalifa]] hozta létre [[833]]-ban, az akkor itt talált szászánida romokon. A város neve feltehetőleg a ''Szurra man raa'' (Örvend, aki látta) kifejezésből ered. A kilenc évig uralkodó al-Mutaszim [[Abbászidák|abbászida]] kalifa trónra lépésének évében rendelte el építését saját udvartartása és török hadserege részére [[833]]-ban, és [[836]]-ban költözött ide az addigi fővárosból, [[Bagdad]]ból, hogy megelőzze az új rendszerben toborzott katonaság és a régi típusú egységek harcát. Szamarra az alapító Mutaszim kisebbik fia, [[al-Mutavakkil kalifa|al-Mutavakkil]] kalifa ([[847]]–[[861]]) idején élte a virágkorát: ő építtette [[847]]-ben a város keleti felében álló mecsetet, amely mellett a világ egyik legnagyobb [[minaret]]je, a Malvijja áll. A torony a némileg mezopotámiai [[zikkurat]]okra emlékeztető spirális alakjáról kapta arab nevét. Ez az 52 méter magas minaret 27 méterre áll a nagymecsettől. A mecset alaprajza egy 240×160 m nagyságú négyzet; belső udvarát árkádok zárják körbe. Mutavakkil parkokat is létesített, illetve fia, [[al-Mutazz kalifa|al-Mutazz]] számára emeltetett egy palotát.