„Arausiói csata” változatai közötti eltérés

a
Bot: következő hozzáadása: pt:Batalha de Arausio; kozmetikai változtatások
(Nincs forrás sablon)
a (Bot: következő hozzáadása: pt:Batalha de Arausio; kozmetikai változtatások)
|helyszín= [[Arausio]] városa és a [[Rhône]] között
|eredmény= Hatalmas római vereség
|egyik fél= [[Teutonok]] <br /> [[Kimberek]]
|másik fél= [[Római Köztársaság]]
|parancsnokok1= [[Boiorix]] <br /> [[Teutobod]]
|parancsnokok2= [[Quintus Servilius Caepio]]<br />[[Gnaeus Mallius Maximus]]
|erők1= Körülbelül 200 000 katona
|erők2= 80 000 légiós és 40 000 főnyi segéderő
|veszteségek1= Ismeretlen <br /> (Valószínűleg néhány ezer)
|veszteségek2= 80 000 <br /> (ha a segédcsapatokat is beleszámítjuk, akkor 120 000)
}}
{{Kimber háború csatái}}
Az '''arausiói csatára''' [[Kr. e. 105]]. [[október 6.|október 6-án]] került sor [[Arausio]] városa, (a mai [[Orange, Vaucluse|Orange]], [[Vaucluse]]) és a Rhodanus ([[Rhône]]) folyó között, a [[kimber háború]] csúcspontja. Két római sereg vívott itt meg a [[kimberek|kimber]] és [[teutonok|teuton]] törzsekkel. A [[Római Köztársaság]] csapatait [[Quintus Servilius Caepio]] [[proconsul]] és [[Gnaeus Mallius Maximus]] [[consul]] vezette, a kimberek vezére [[Boiorix]] volt. A consul és a proconsul képtelensége az együttműködésre a római sereg katasztrofális vereségéhez vezetett. A rómaiak nyolcvanezer katonát, a kísérőkkel együtt összesen 112 ezer embert vesztettek. A vereség utat nyitott [[Gaius Marius]] számára, hogy helyzetét megerősítse és a római légók toborzásának és szervezésének radikális reformjába fogjon.
 
== Előzményei ==
A kimber törzsek vándorlása [[Gallia|Gallián]] és a környező területeken keresztül felborította az erőegyensúlyt és konfliktusokat provokált az őslakos törzsek, mint a [[Helvétek|Helvetii]], illetve a rómaiak között. Egy római támadás és a [[Toulouse|Tolosa]] városban kirobbant lázadás a rómaiak mozgósításához vezetett a térségben. Több hadsereget állítottak fel. A proconsul visszafoglalta Tolosát, majd védelemre rendezkedett be. Ki akarta várni, hogy a kimberek újra megindulnak-e a római fennhatóság alatt álló területek ellen. [[I. e. 105]] októberében meg is indultak.
 
== A pozíciók ==
A csata még el se kezdődött, és a rómaiak máris bajban voltak. A két legjelentősebb római sereg Arausio közelében, a Rhône folyónál táborozott le. A proconsul alacsonyabb rangja ellenére nem mutatott tiszteletet a consul iránt, mert Gnaeus Mallius Maximus''[[homo novus]]'' volt, aki kinevezése előtt nem volt tagja az uralkodó római elitnek. Az ellenségeskedés odáig fajult, hogy a két római sereg a folyó ellenkező oldalán vert tábort.
 
== Scaurus halála ==
Az első összecsapásra [[Marcus Aurelius Scaurus]] legátus portyázó csapata és egy előrehúzódó kimber seregrész között került sor. A rómaiakat legyűrték, a legátust elfogták és Boiorix elé vitték. Scaurus egyáltalén nem ijedt meg, és azt tanácsolta Boiorixnek, hogy forduljon vissza, mielőtt a rómaiak megsemmisítik a seregét. Ez az arcátlanság annyira felbőszítette a kimber királyt, hogy Scaurust egy ketrecben élve megégettette.
 
== A küzdelem ==
Közben Maximusnak sikerült meggyőznie Caepiót, hogy hozza át katonáit a folyón, de a proconsul még mindig ragaszkodott a külön táborhoz, és végül a saját táborát az ellenség közelében verte fel. Boiorix, látva a római seregek elszántságát, tárgyalásokba kezdett Maximusszal. Caepio azonban attól tartott, hogy Maximus magának követeli a sikert, ha a tárgyalások eredményesek lesznek, ezért október 6-án támadást indított a kimber tábor ellen. Az elsietett támadás azonban megtört az ellenálláson, és a kimberek még Caepio őrizetlenül hagyott táborát is kifosztották.
 
A könnyű győzelem feltüzelte a kimberek önbizalmát, és Maximus ellen indultak. A rómaiak önbizalmát aláásta Caepio seregének veszte és a vezérek torzsalkodása, és talán el is menekültek volna, de a tábor kedvezőtlen kiválasztása miatt a hátuk mögött volt a folyó. A vereség után sokan megpróbálkoztak ezzel az iránnyal, de a rómaiak többynire nem tudtak úszni, ezért nagyon kevesen menekültek meg.
 
== Következményei ==
Róma harcos nép volt, hozzászokott hogy a hadiszerencse forgandó. Az arausio-i tragédiában
kicsúcsosodott vereségsorozat azonban már a rómaiak számára is riasztó volt. Emberanyagban is megfogyatkoztak, miközben az Alpok védtelen hágóin túl rémítő ellenség csapatai táboroztak. Rómában a legtöbben úgy vélték, ehhez a helyzethez Caepió nagyképűsége és nem a római hadsereg gyávasága vezetett. Az uralkodó osztállyal szembeni elégedetlenség nőtt.
A rómaiak szerencséjére a kimberek a csata után az Averni törzzsel keveredtek konfliktusba, és súlyos küzdelmek után Itália helyet a Pireneusok felé veték az irányt. Ez időt adott Rómának, hogy rendezze sorait és olyan embert, [[Gaius Marius]]t állítson az élre, akit később Róma megmentőjeként ünnepelhettek.
 
== Lásd még ==
*[[Livius]] Könyv LXVII
 
[[no:Slaget ved Arausio]]
[[pl:Bitwa pod Arausio]]
[[pt:Batalha de Arausio]]
[[ru:Битва при Араузионе]]
156 556

szerkesztés