[[Fájl:Carbonate-3D-balls.png|thumb|right|200px| A karbonátion ([[szén|C]]<sub></sub>[[oxigén|O]]<sub>3</sub><sup>2−</sup>) pálcikamodellje]]
A '''karbonátok''' karbonátiont ({{chem|[[szén|{{!}}C]]<sub></sub>[[oxigén|{{!}}O]]<sub>|3</sub><sup>|2-</sup>}}) tartalmazó [[vegyület]]ek. A karbonátok a [[szénsav]] sói. A karbonátion szabályos, sík háromszög alakú, benne a [[kötésszög]]ek 120°-osak. Az ion [[delokalizált]] [[elektron]]okat tartalmaz. A szimmetrikus szerkezet és a delokalizált elektronok miatt a karbonátok stabilabbak a szénsavnál. Az [[alkáliföldfém]]-karbonátok stabilitása a rendszám növekedésével növekszik, a magnézium-karbonát (MgCO<sub>3</sub>) például 540 °C-on bomlik el [[magnézium-oxid]]dá és [[szén-dioxid]]dá, a [[bárium-karbonát]] bomlási hőmérséklete lényegesen nagyobb, 1360 °C. A [[higany(II)-karbonát]] (HgCO<sub>3</sub>) már szobahőmérsékleten is bomlik.
Egyes, [[víz]]ben gyakorlatilag oldhatatlan karbonátok szén-dioxid tartalmú vízben feloldódnak, hidrogén-karbonát keletkezik.
