„Bomlási mód” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
2. sor:
==Részecskefizika==
Tekintsünk egy példát, az η-[[mezon]] bomlási módjait az egyszerűség kedvéért. A négy leggyakoribb a sok közül, a sor elején az [[elágazási arány]]t jelző [[százalék]]értékkel:
* 39,3% : <math>\eta \rightarrow 2\gamma</math>
* 32,2% : <math>\eta \rightarrow 3\pi^0 \rightarrow 6\gamma</math>
* 23,0% : <math>\eta \rightarrow \pi^+\pi^-\pi^0 \rightarrow \pi^+\pi^-2\gamma</math>
* 4,8% : <math>\eta \rightarrow \pi^+\pi^-\gamma</math>
Itt a bomlási módokat olyan mértékig fejtettük ki, azaz a bomlási sorban olyan messzire mentünk el, ahogy azok a jelenlegi [[részecskefizikai kísérlet]]ek számára hasznos. Ezek [[részecskedetektorai]] ugyanis az egyes részecskék élettartama miatt a [[foton]]okat és a töltött [[pion]]okat tudják közvetlenül érzékelni, a semleges pionok túl gyorsan bomlanak el [[elektromágneses kölcsönhatás]]sal fotonokra. A töltött pionok is bomlanak, de csak [[gyenge kölcsönhatás]]sal úgy, hogy az [[élettartam]]uk szorozva a [[fénysebesség]]gel (azaz a [[ctau-érték]]ük) 7,8045 [[méter|m]], azaz a relativisztikus [[idődilatáció]] miatt a várható [[szabad úthossz]]uk ennél is hosszabb, azaz nem bomlanak el egy tipikusan 10 m nagyságrendjébe eső részecskedetektorban.
==Magfizika==
| |||